Növényvédelmi, előrejelzési fórum, megyénként

Előrejelzés

Ha szeretne hozzászólni,
jelentkezz be itt!
Ma 02:02 | #40
lbgyryb75mh4dubrjppy.jpg
Ma 02:00 | #39
Vörös Géza Csaba - szekszárd:
Az elmúlt héten Tolna megyében az alábbi megfigyeléseket végeztük:

- őszi és tavaszi gabonákban a vetésfehérítő bogarak lárvakelése tömegessé vált, szinte mindenütt szükséges a kémiai védekezés (több helyen az elhúzódó kelés miatt ismételt kezelés is).

A szárazság ellenére (hét végén csak 4-5 mm esőt kaptunk) a kalaszfuzárium ellen általános a védekezés, a növény szára és kalásza kicsi, virágzik.

- kukoricában a növényfenológia 5-7 lombleveles, drótféreg kártételt még nem jeleztek. A Diabrotica lárvák keléséhez szükséges aktív hőösszeg (162,5 °C) jelenleg 124,1 °C-on áll.

- napraforgóban (6-8 lombleveles) elszórt levéltetű-telepeket észleltünk, a száraz, hűvös, szeles időjárás eddig nem kedvezett a tömegszaporodásnak,

- szőlőben a virágzás megkezdődött, a hajtásnövekedés kissé akadozik. A kígyóaknás szőlőmoly aknajáratai egyre több levélen megfigyelhetők. A lisztharmat fertőzési nyomása közepesnél kisebb, a peronoszpóra számára a körülmények nem megfelelőek. Az amerikai szőlőkabóca L1-es lárváját megtaláltuk a sárgalapon,

- az aranyos virágbogár egyedszáma változatlanul nagy,

- a szexferomon-csapdák fogási eredményei (db/csapda):

almamoly: 7

szilvamoly: 57 és 18

keleti gyümölcsmoly: 56

lombosfa-fehérmoly: 6

tarka szőlőmoly: 1 és 1

nyerges szőlőmoly: 0
Ma 01:59 | #38
Takács Attila:
a következőket tapasztaltam az elmúlt időszakban:

Búza: nagy területen foltokban rág a vetésfehérítő lárvája. A szárazság ellenére nagyon sok helyen láttam búzában levéltetűt. A fűhálózással már kimutatható az Eurygaster sp. poloska, illetve a szalmadarázs is repül már.

Napraforgóban nem találtam semmit, illetve a kukoricában sem. A gyomosodás kukoricában problémát fog jelenteni, főleg: libatop fajok, kender,

Repce: becőormányos és becőszúnyog van, de kártételt nem találtam.

Meggy: ültetvényekre nem jellemző a de a kiskertekben fertőzött a monilia.Cseresznye: levéltetű sok helyen előfordult. cseresznyelégy repül, de nem számottevő példányban.

Dió: gubacsatka fertőzést sok helyen láttam.

Szőlő: tarka szőlőmoly rajzás a végéhez közeledik, a hernyók lassan kelnek és károsítani fognak.

Alma: az első generáció almamoly rajzás a végéhez ért, aki nem védekeztt annak az almáit rágják már a hernyók. Itt is sok a levéltetű. Kis almafarontó és a almafa-szitkár, két alattomos ellenség, csak akkor vesszük észre ha késő: kell a feromoncsadához időzített védekezés.

Őszibarack, nagyon sok helyen levéltetvesek a fák, most vedlenek és utána elindulnak a fa többi része felé más leveleket szívogatni. Barackmolyra oda kell figyelni mostanában lesz a rajzáscsúcs.

Kajszi: barackmolyra itt is figyelni kell.

Az amerikai medvelepke még mindig rajzik, lassan kelnek a kis hernyók. A gyapottok, a gamma, a vetési bagolylepke, a c betűs bagolylepke, az almamagmoly a galagonya bogyómoly rajzik.

A puszpángmoly hernyók 90%-a bebábozódott, 1-2 már ki is kelt, itt az ideje az imágók ellen védekezni. A boróka tarka díszbogár is rajzik.
2020.máj.24 22:49 | #37
9usmut9wdq4ijvzpv56h.jpg
2020.máj.24 22:49 | #36
Károsítóhelyzet alakulása
Zala megye, 2020.05.17-05.24.

Időjárás:

Az elmúlt időszakban tovább folytatódott a többnyire száraz, szeles, mérsékelten meleg időjárás Zala megyében. Az éjszakai lehűlések továbbra is jelentősek voltak (minimum hőmérsékletek: 3,8-10,7 fok), a nappali felmelegedés a gyakori széljárás miatt pedig hűvösebbnek hatott (maximum hőmérsékletek 18,0-22,6 fok között voltak mérhetők). Az átlaghőmérsékletek az ilyen kor megszokotthoz képest így viszonylag alacsony tartományban mozogtak (12,2-15,2). A páratartalom csupán az esős napok környezetében emelkedett, 60-90 % közötti volt. A levélnedvesség időtartama 2-3 alkalommal 7-10 óra közötti tartományban volt mérhető a gyümölcsösökben.

ŐSZI BÚZA, ŐSZI ÁRPA

Növényfenológia:

Őszi árpa: virágzás-virágzás vége.
Őszi búza: teljes virágzás.

A gabona állományok növényegészségügyi helyzete továbbra sem változott jelentős mértékben. A növények alsó levelei sárgulnak, felszáradtak.
A kalászok, a zászlós levél, valamint az első és második levélemelet a betegségek tüneteitől mentesek.
A harmadik levélemeleten már megfigyelhetők kisebb-nagyobb mértékű károsodások:
Az alsó régióban korábban felszaporodott lisztharmat szinte eltűnt, a telepek elpusztultak, méretük minimálisra csökkent (a fertőzött levelek elszáradtak).
A szeptóriás levélfoltosság legfeljebb gyenge mértékű fertőzöttsége tapasztalható ((1-es skálaérték, 1-5 % levélfelület fertőzöttség). A sárgarozsda tünetei szórványosak a táblákon belül, egy-egy levélen gyenge-közepes mértékű fertőzöttség alakult ki (2-3-as skála, 6-25 %). Jelentős felszaporodása, terjedése a kórokozónak már nem valószínűsíthető, részben az időjárás részben a kalászfuzáriózis ellen alkalmazott kezelések miatt.

A gabonafélék érzékeny fenológiai stádiuma és az esős napok továbbra is indokolttá teszik a kalászfuzárózis elleni megelőző védekezéseket. Amennyiben van lehetőségünk, válasszuk az oldalirányból történő permetezésre is alkalmas szórófejeket, a fedettség és a készítmények hatékonyságának növelése érdekében.

A vetésfehérítő bogarak elleni védekezéseket általában elvégezték a megyében. A kártétel gyenge mértékű, csupán néhány táblán alakult ki foltszerűen közepes kártétel. A bogarak és lárvák száma is jelentősen visszaesett.

A levéltetvek felszaporodása ezzel szemben intenzív. Már a kalászokon is kialakultak a kisebb-nagyobb kolóniák (Banks-féle skála: 2-3-as fokozat). Védekezés indokolt ellenük!





KUKORICA

Növényfenológia: ~5 leveles állapot

A kukorica fejlődése a csapadék hiány és a viszonylag hűvös időjárás miatt lassú, vontatott. Jelenleg a legnagyobb odafigyelést a gyomok elleni védekezések igénylik. Kelésük nagyon heterogén, mostanra már tömeges. A preemergens gyomirtások sok helyen nem vagy csak részlegesen sikerültek a bemosó csapadék hiánya miatt, ezért a felülkezeléseknek továbbra is kiemelt szerepe van. A fertőzött táblákon az évelők mint pl. mezei acat, apró szulák fejlettsége előrehaladott. A parlagfű kelése tömeges, fejlődése intenzív.
A Zala megyei fénycsapda fogások alapján a kukoricamoly rajzása még nem indult el, de hamarosan várható. A levéltetvek észlelési szintű előfordulása míg a bolhák gyenge mértékű kártétele jellemző az állományokban.

NAPRAFORGÓ

Növényfenológia: ~4 leveles állapot

Napraforgóban –hasonlóan a kukoricához- a gyomnövények elleni védekezés okozhat fejtörést. Az évelők közül a mezei acat foltszerű felszaporodása több kisebb táblán figyelhető meg.
A levéltetvek felszaporodása napraforgóban is intenzív. Az állomány 70-90 %-a fertőzött kisebb-nagyobb mértékben, gócokban azonban néhány növény erős fertőzöttsége sem ritka. A védekezések elvégzése indokolt és aktuális!

REPCE

Növényfenológia: becőfejlődés, kitelítődés.

Repcében megjelentek a szklerotíniás rothadás, első, micéliumos fertőzésből származó tünetei. A szárazság ellenére az állományok gyomosodása jelentős, emellett az aszály hatásaként a jóval alacsonyabb növények elágazódása is többnyire a talajszinthez közelebb következett be. Ebben a „besűrűsödött” növényállományban a párás mikroklíma kedvezett és kedvez a jövőben is a betegség kialakulásának.

BURGONYA

Növényfenológia: oldalhajtások képződése - első virágok megjelenése

A burgonyabogarak tojásrakása folyamatos, de lassú. A tojásokból a lárvák kelése is lelassult, továbbra is észlelési szintű. Többségében tojásokat lehet találni, gyenge fertőzöttséggel.
A levéltetvek jelenléte továbbra is elterjedt a táblákon. Egy-egy táblán belül az állomány 70-90 %-a fertőzött gyenge-közepes mértékben (2-3-as skálafokozat). A védekezés indokolt!






ALMA, KÖRTE, CSONTHÉJASOK (KAJSZI, SZILVA, CSERESZNYE, MEGGY), HÉJASOK (DIÓ)

Növényfenológia:

Alma, körte: ~10-15 mm-es gyümölcskezdemények, intenzív hajtásnövekedés
Cseresznye, meggy, szilva: gyümölcsfejlődés; cseresznye korai fajták: gyümölcsszíneződés-érés;
Kajszi: intenzív hajtásnövekedés-gyümölcsnövekedés;
Dió: kis termések, hajtásnövekedés

Almában kezeletlen területen a lisztharmat szekunder fertőzés tünetei nem erősödtek, 3-4-es skálaérték (11-50 %) mellett figyelhető meg a betegség. Ültetvényben, érzékeny fajtán (a védekezéseknek köszönhetően) továbbra is legfeljebb gyenge fertőzöttség látható.
A varasodás tünetei a kezeletlen állományokban tovább fokozódtak, de a betegség terjedése, az újabb tünetek megjelenése lassú. A 12-14 fokos átlaghőmérséklet mellett a betegség lappangási ideje 10-12 nap, amelyhez jelenleg (továbbra is) egy enyhe fertőzési fokozat tartozik. A fertőzésre a lombozat és a gyümölcsök is fogékonyak, ezért a megelőző védelem mindenképp javasolt.
A szürke-és zöld almalevéltetű fertőzöttség csökkent, legfeljebb 1-es skálafokozat mellett észlelhetők a kártevők.
Az almamoly rajzása az időjárástól függően folyamatos, tömeges (6-8 db hím/csapda/3 nap). A tojásrakás folyamatos, a védekezések indokoltak.
Megkezdődött az almafaszitkár rajzása a fertőzött ültetvényekben. Ahol szükséges, ott a védekezés megkezdhető (fa sérüléseinek kezelése, kártevő tömegcsapdázása).
Megjelentek a lombosfa-fehérmoly aknái az alma leveleken, gyenge mértékű a fertőzöttség.

Szilvában a szilvamoly rajzása még mindig folyamatos, tömeges de csökkenő (15-21 db hím/csapda/3 nap).

Kajsziban a levéltetvek felszaporodása lassult, a kártétel csökkent. A hajtások ~1-3 %-a fertőzött (a nem védett kertekben), 1-2-es skálafokozaton.

Csonthéjasokban a keleti gyümölcsmoly rajzása folyamatos, tömeges 35-50 db hím/csapda/3 nap mennyiséggel. A tojásrakás folyamatos.

Cseresznyében a fekete cseresznye levéltetű terjedése, szaporodása továbbra is visszafogott, de jelen van a kártevő. A fertőzöttség 1-2-es skálafokozatú (egyes kis kolóniák), a hajtások ~1-3 %-án látható a kártevő.
A cseresznyelégy rajzása szakaszos, a fertőzött ültetvényekben növekvő számú. A védekezések aktuálisak!
Cseresznyében megjelentek a moniliás gyümölcsrothadás első tünetei, a sérült (még éretlen) gyümölcsökön.

Dióban megjelentek a baktériumos rügy-levél és termésfoltosság (Xanthomonas arboricola pv. Juglandis) tünetei a leveleken és a hajtásokon. További védekezés javasolt réz tartalmú készítménnyel.



SZŐLŐ


Fenológia: ~hajtásnövekedés 40-50 cm-es hajtáshosszúság, fürtmegnyúlás.

Feketerothadás újabb levéltünetei legfeljebb a tavaly erősen fertőzött és még kezeletlen ültetvényekben jelentek meg, itt a célzott védekezés továbbra is indokolt a betegség ellen.
A lisztharmat és peronoszpóra fertőzéshez a hőmérséklet emelkedésével kedvezőek lesznek a feltételek főleg, hogy a szőlő a fürtmegnyúlás idején különösen érzékeny a fertőzésekre. A peronoszpóra fertőzésveszélyét növeli a csapadék jelenléte, ezért a megelőző, intenzív védelem mindenképp indokolt.
Megkezdődött az amerikai szőlőkabóca lárvakelése az ültetvényekben. Az első lárvák megjelenése május 20-22.-re tehető, L1-es fokozatok figyelhetők meg.



Zalaszentlőrinc, 2020. május 24.


Tüh Annamária
előrejelző
2020.máj.20 19:56 | #35
Farkas János - Békés megyében Murony térségében a kukoricamoly lepkék előjövetele megkezdődött. A vetésfehérítő bogár lárvák kelése / húsz nap óta / még tart.
2020.máj.19 20:29 | #34
Vörös Géza - A múlt héten az alábbi megfigyelések lehetnek fontosak:

- szőlőben a száraz időjárás miatt a levélatkák szívásnyomai és a vontatott hajtásnövekedés egyre több tőkén megjelenik, főleg csemege fajtákon. Az első kezeléseket a gazdák elvégezték. A lisztharmat veszélye közepesnek, a peronoszpóráé nemlegesnek ítélhető. (A hét végi csapadékból 1-2 mm-t kaptunk),

- a cseresznyében és meggyben megjelentek a cseresznyelégy imágói; a sárgalapok eltérő egyedszámban fogják a legyeket,

- kalászosokban a vetésfehérítő bogarak általános lárvakelése figyelhető meg, a száraz idő miatt nagyobb kártétel várható (a védekezéseket megkezdték),

- kukoricában a növénykék kinőttek a barkók foga alól, általában 4-5 lomblevelesek. A kukoricabogár lárvák keléséhez szükséges aktív hőösszeg (162,5 °C) jelenleg 101,1 °C-on áll,

- szexferomon-csapda fogási eredmények (db/csapda):

almamoly: 10

keleti gyümölcsmoly: 18

szilvamoly: nincs adat

lombosfa-fehérmoly: 0

tarka szőlőmoly: 1

nyerges szőlőmoly: 0
2020.máj.19 20:28 | #33
Farkas János - Murony

Békés megyében Murony térségében a kukoricamoly lepkék előjövetele megkezdődött. A vetésfehérítő bogár lárvák kelése / húsz nap óta / még tart.
2020.máj.17 23:13 | #32
b9zf116w0pn55nuqnycq.jpg
2020.máj.17 23:11 | #31
Károsítóhelyzet alakulása
Zala megye, 2020.05.10-05.17.
Összeállította: Tüh Annamária

Időjárás:

A múlt héten folytatódott a hűvös, többségében száraz időjárás Zala megyében. Az éjszakai lehűlések újra jelentősek voltak (minimum hőmérsékletek: 1,6-12,9 fok), így a nappali felmelegedés miatt nagy volt a napi hőingadozás. A maximum hőmérsékletek 16-21 fok között voltak mérhetők, az átlag 7,6-16,4 fok között (de többnyire 10-11 fok volt). Csapadék két nap hullott, 6-8 mm mennyiségben, folyamatos légmozgás mellett, így ez a mennyiség csak kicsit enyhített az aszályon.
A páratartalom eleinte mérsékelt volt, majd emelkedett, 55-85 % között változott.


ŐSZI BÚZA, ŐSZI ÁRPA

Növényfenológia:

Őszi árpa: virágzás.
Őszi búza: kalászhányás-virágzás kezdete.

A gabona állományokban jelentős növényegészségügyi változás nem következett be az elmúlt egy hét alatt. A homokos, sülevényes talajokon a korai fajták/hibridek virágzása megindult. A legtöbb táblán ezideig mindössze egy (vagy egy sem) gombaölőszeres beavatkozást végeztek, főleg a szárazság és a betegségek alacsony fertőzési nyomása miatt.

Károsítók:

A gabona állományokban a felső levélemeletek és a zászlós levél továbbra is egészséges a táblák többségén, legalábbis ami a betegségeket illeti.

A kalászhányás-virágzás kezdetével aktuálissá válnak a kalászfuzárózis elleni megelőző védekezések. A kórokozó már a jelen hőmérsékleti körülmények között is képes fertőzni a fogékony állományt, ezért a csapadék előfordulása, mennyisége valamint a páratartalom fogják majd elsősorban meghatározni a fertőzésveszély erősségét (amely a hőmérséklet emelkedésével növekedni fog). A védekezések aktuálisak.

A vetésfehérítő bogarak elleni védekezéseket általában elvégezték a megyében. Néhány táblán alakult csak ki foltszerűen közepes kártétel. A bogarak és lárvák száma is jelentősen visszaesett.


KUKORICA

Növényfenológia: 3-(5) leveles állapot

A szárazságban és a hűvös időben a kukorica fejlődése vontatottá, lassúvá vált. Kártételt nem látni az állományokban. A gyomok fejlődése néhány táblán már előrehaladott, a tábla előéletétől és az agrotechnikától függően 2-4 levél vagy afeletti. Itt a gyomirtások sürgetőek.

BURGONYA

Növényfenológia: levélfejlődés-oldalhajtások képződése

A burgonyabogarak tojásrakása folyamatos. Észlelési szinten láthatók kelő lárvák, de nem általánosan.
A levéltetvek jelenléte továbbra is megfigyelhető a táblákon (ahol nem védekeztek). A kisebb kolóniák ~80-90 %-os gyakorisággal fordulnak elő táblán belül. A vírusok terjesztésének megakadályozása miatt védekezés javasolt ellenük.



ALMA, KÖRTE, CSONTHÉJASOK (KAJSZI, SZILVA, CSERESZNYE, MEGGY), HÉJASOK (DIÓ)

Növényfenológia:

Alma, körte: 5-10 mm-es gyümölcskezdemények (mogyoró nagyságú gyümölcs), intenzív hajtásnövekedés
Cseresznye, meggy, szilva: gyümölcsfejlődés; cseresznye korai fajták: gyümölcsszíneződés;
Kajszi: intenzív hajtásnövekedés-gyümölcsnövekedés;
Dió: kis termések, hajtásnövekedés

Károsítók:

Almában kezeletlen területen a lisztharmat szekunder fertőzés tünetei tovább erősödtek, 3-4-es skálaérték (11-50 %) mellett figyelhető meg a betegség. Ültetvényben, érzékeny fajtán (a védekezéseknek köszönhetően) maradt 1-2-es skálafokozatú (1-10%) a betegség fellépése. Intenzív védelem továbbra is javasolt.
A varasodás tünetei a kezeletlen állományokban tovább fokozódtak, 1-es skálaérték (1-5 %-os fertőzöttség) mellett figyelhető meg a betegség a lombon. A szárazság és az alacsony hőmérsékleti értékek miatt a betegség tüneteinek kialakulása lelassult. A 10-12 fokos átlaghőmérséklet mellett a betegség lappangási ideje 14-16 nap, amelyhez jelenleg egy enyhe fertőzési fokozat tartozik (a viszonylag alacsony levélnedvesség tartamok miatt). A fertőzésre a lombozat és a gyümölcsök is fogékonyak, ezért a megelőző védelem mindenképp javasolt.
A szürke-és zöld almalevéltetű fertőzöttség csökkent, legfeljebb 1-(2)-es skálafokozat mellett észlelhetők a kártevők.
Az almamoly rajzása a hét végéig folyamatos volt (az utolsó leolvasáskor nem fogtak a csapdák), több ültetvényekben tömeges. A tojásrakás folyamatos de a hűvös idő miatt elhúzódó. A tojások és a kelő kis lárvák elleni védekezések aktuálisak!

Szilvában a szilvamoly rajzása még mindig folyamatos és tömeges, az időszak végére enyhén csökkenő, de ez terület függő is (21-97 db hím/csapda/3 nap).
A levéltetvek felszaporodása a szilvában enyhén csökkenő, legfeljebb 2-3-as skálafokozat (kis kolóniák-több nem összefüggő kolónia) mellett látható. A hajtások ~2-5 %-a fertőzött.

Kajsziban a levéltetvek felszaporodása lassult, a kártétel csökkent. A hajtások ~1-3 %-a fertőzött (a nem védett kertekben), 2-3-as skálafokozaton.

A keleti gyümölcsmoly rajzása folyamatos, tömeges volt a múlt héten, de az időszak végére csökkenő tendenciát mutat. Őszibarackon a károsított hajtások aránya ~1 % vagy az alatti, a kis lárvák megfigyelhetők.

Cseresznyében a fekete cseresznye levéltetű terjedése, szaporodása továbbra is visszafogott, 2-es skálafokozatú (egyes kis kolóniák) fertőzöttség mellett, a hajtások ~2 %-án látható a kártevő.
A cseresznyelégy első egyedeinek csapdázása után (több csapdázási helyen) a legyek száma észlelési szintűre csökkent a csapdákban. Az éjszakai hőmérsékletekkel a talajhőmérséklet is csökkent valamelyest, ez elhúzódó rajzást fog eredményezni.



SZŐLŐ


Fenológia: ~hajtásnövekedés 30-50 cm-es hajtáshosszúság-nagyon heterogén fejlettség, fürtkezdemények fejlődése.

A feketerothadás első levéltüneteinek fejlődése a hűvös időjárás miatt lelassult. A nekrotizálódott levélfoltokban még csak észlelési szinten lehet találni piknídiumokat (vagy a laboratóriumi inkubálás után).
A lisztharmat primer tüneteit is érdemes már az ültetvényekben keresni (a levél fonákon), mert a környezeti tényezők már Zalában is kedvezőek voltak az első (aszkospórás) fertőzések bekövetkezéséhez.
A peronoszpóra fertőzéshez is lassan kedvezőek lesznek a feltételek, különösen ha a minimum hőmérsékleti értékek is emelkednek és gyakoribbá válnak az esőzések. Megelőző védelem mindhárom betegség ellen javasolt!


Zalaszentlőrinc, 2020. május 17.
2020.máj.15 08:33 | #30
Tímár István Fejér megye:

Hely: Fejér Megye.
Téma: Károsító megfigyelés.
Időszak: 2020.05.05 – 2020.05.12.

Rövid áttekintés:
Fejér megyében az elmúlt időszakban továbbra is az aszály határozta meg a növények életét. A maximumok 25 C-fok fölé emelkedtek, míg a minimumok nem mentek 10 fok alá. Csapadék minimális volt ,1-2 mm. A gyakori erős szelek tovább növelték az aszályt. Mára erős hidegfront érkezett, jelentős lehűléssel minimális csapadékkal.

Szántóföldi kultúrák:

1., Őszi búza:
• fenológia: kalászolás
• Gabonalisztharmat: levélemeletek mentesek
• Vetésfehérítő: lárvakárosítás elérte a zászlós leveleket egyes táblákon gyenge mértékben.
• Levéltetvek: felszaporodásuk közepes mértékű, skála 2, elérte a kalászt egyes helyeken

2., Őszi árpa:
fenológia:virágzás
• Levélemeletek mentesek

3., Tavaszi árpa:

fenológia: 2 nóduszos
• Vetésfehérítő: lárvakárosítás néhol közepes mértékű

4., Őszi káposztarepce:

• fenológia: virágzás vége (a vízhiány miatt gyors elvirágzás)

• Repcefénybogár: létszámuk továbbra is gyenge

• Becőormányos: kártétel gyenge mértékű

• Becőszúnyog: kártétel még nem fugyelhető meg

5. Napraforgó:
• fenológia: 2-4 pár leveles állapot


6. Kukorica:
• fenológia: 3 – 4 leveles állapot

• Kukorica barkó: károsításuk gyenge mértékű






Kertészeti kultúrák:

1., Alma:
• fenológia: hajtásnövekedés
• Lisztharmat: szekunder tünetek erősödtek, egye fajtákon 20 %-ot is elértek
• Vértetű: erősödött a fertőzöttség, de még gyenge mértékű
• Aknázómolyok: gyenge létszámban fogják a csapdák
• Almamoly: rajzásuk erős

2., Meggy, cseresznye:
• fenológia: borsónyi gyümölcs
• Cseresznyelégy: rajzás megkezdődött

3., Szilva:
• fenológia: hajtásnövekedés
• Szilvamoly: rajzásuk erős
• Keleti gyümölcsmoly: rajzásuk gyengült

5., Kajszibarack:
• fenológia: hajtásnövekedés

6. Szőlő:
• fenológia: 20 cm hajtás állapot

• Tarka szőlőmoly: imágók rajzása gyengült
• Gubacsatka: erősödő tünetek egyes fajtákon
• Lisztharmat: fertőzés veszélye magas , tünetek nem figyelhetők meg
2020.máj.12 01:28 | #29
Debreceni fénycsapda :
d7w8svga7ufsun779f14.jpg
2020.máj.12 01:28 | #28
Tüh Annamária előrejelzése:
Károsítóhelyzet alakulása
Zala megye, 2020.05.03-05.10.

Időjárás:

A múlt héten folytatódott az esők utáni kissé hűvösebb időjárás, habár a nappali felmelegedés –különösen a hét második felében - kora nyárias volt. Az éjszakai hőmérsékletek ismét alacsonyabban alakultak és gyakoriak voltak a szeles időszakok is (ez a hőérzeten rontott).
Csapadék legfeljebb nyomokban hullott a megye területén, így a szél tovább szárította a talajok felső rétegét.
A minimum hőmérsékletek 1,6-7,9 fok között, a maximumok 14,7-23,6 fok (átlag: 9,0-15,8 fok) között alakultak.
A páratartalom mérsékelt volt, 50-74 % között változott. A levélnedvességi állapot alacsony szinten, csupán egy-két alkalommal volt mérhető 5-7 óra között.


ŐSZI BÚZA, ŐSZI ÁRPA

Növényfenológia:

Őszi árpa: virágzás.
Őszi búza: kalász hasban-kalászhányás kezdete.

Az állományok alsó leveleinek sárgulása, száradása már több táblán megfigyelhető.
Ezen kívül gyakoriak az egyes fajtákhoz/hibridekhez illetve a környezeti viszonyokhoz köthető élettani eredetű színváltozások (rozsda kezdeti tünethez hasonlító apró, tűszúrásnyi pöttyök – de kórokozót sem sikerült kinevelni a levelekből). Ezek az elszíneződések a levélemeleteken és a zászlós levélen is tömegesen láthatóvá váltak.

Károsítók:

Betegségek tekintetében továbbra sem történt jelentős változás a gabona állományokban. A felső levélemeletek és a zászlós levél is egészséges a táblák többségén.

A sűrűbb, bujább állományok alsó részén, elsősorban a száron, illetve egy-két alsó zöld levélen látni kisebb-nagyobb lisztharmat telepeket, de legfeljebb gyenge mértékű a fertőzöttség. Ezek a telepek is inkább korábbi fertőzésből származnak, mert az ivaros termőtestek a legtöbb folton megtalálhatók.

A vetésfehérítő bogarak száma nem változott észrevehető mértékben. Az imágók száma őszi búza táblán, 8-12 db imágó/10 hcs értékű, a lárvakelés, fejlődés folyamatos.
Túlnyomórészt L1-és L2-es lárvák találhatók, de észlelési szinten L3-as lárvafokozat is megfigyelhető. A hálózás során, táblánként erősen változó, 10-25 db lárva/10 hcs mennyiségben gyűjthetők a lárvák. A védekezések aktuálisak!

Továbbra is észlelési szinten hálózhatók a poloskák az őszi búza táblákról, kártételük nagysága nem változott, észlelési szintű maradt. A levéltetvek felszaporodása csak néhány táblán jellemző, nem általános.


ŐSZI KÁPOSZTAREPCE

Növényfenológia: virágzás vége-becőnövekedés

Károsítók:

A repcebecő-ormányos betelepedése nem növekedett, 10 hálócsapásban legfeljebb 1-2 db imágó található.
A repcebecő-gubacsszúnyog rajzását nem tapasztaltuk (hálózás), a kártétele észlelési szintű a megfigyelt táblákon.
A levéltetvek jelenléte és lassú felszaporodása figyelhető meg, főleg a táblaszéleken.



KUKORICA

Növényfenológia: (1-)3 leveles állapot

A szárazságban lassan fejlődő kukoricatáblákon – a korábbi gyenge barkó kártételektől eltekintve- egyéb kártételt nem látni.
A gyomok kelése lassú, de folyamatos a táblákon. Általános a T4-esek kelése pl. libatop, disznóparéj, keserűfű-félék, selyemmályva, egyszikűek közül pl. a kakaslábfű. A preemergens gyomirtások hatékonysága több táblán kérdéses lesz (változó mennyiségben hullott csapadék a megyében), ezért a korai poszt-posztemergens kezelésekre fel kell készülni. Az évelők pl. mezei acat, apró szulák fejlettsége a táblaszéleken mielőbbi beavatkozást indokol.



BURGONYA

Növényfenológia: levélfejlődés-oldalhajtások képződése

A burgonya állományok kelése és fejlődése, valószínűleg a szárazság miatt nagyon heterogén.

A burgonyabogarak érési táplálkozása, párosodása folyamatos. A bogarak által okozott kár eddig legfeljebb gyenge mértékű. Szinte mindenütt megkezdődött a tojásrakás, a tojás csomók kisebb része már narancssárga-sötét narancssárga színű, a lárvakelés egy héten belül várható.
A védekezések –a tojások ellen is hatásos készítménnyel- már megkezdhetők!
A levéltetvek betelepedése a burgonya táblákra tömeges. Már az éppen kikelt növényeken is megfigyelhetők kisebb kolóniák. A kisebb táblákon ~70-90 %-os gyakorisággal fordulnak elő a tetvek kisebb-nagyobb kolóniái. A vírusok terjesztésének megakadályozása érdekében védekezés javasolt ellenük.







ALMA, KÖRTE, CSONTHÉJASOK (KAJSZI, SZILVA, CSERESZNYE, MEGGY), HÉJASOK (DIÓ)

Növényfenológia:

Alma, körte: másodvirágzás; 5-10 mm-es gyümölcskezdemányek (mogyoró nagyságú gyümölcs), intenzív hajtásnövekedés
Cseresznye, meggy, szilva: gyümölcsfejlődés; cseresznye korai fajták: gyümölcsszíneződés;
Kajszi: intenzív hajtásnövekedés-gyümölcsnövekedés;
Dió: kis termések, hajtásnövekedés

Károsítók:

Almában kezeletlen területen a lisztharmat szekunder fertőzés tünetei erősödtek, ott 2-3-as skálaérték (6-25 %) mellett figyelhető meg a betegség, tehát az időjárás kedvezett a terjedéshez és az újabb fertőzésekhez. Ültetvényben, érzékeny fajtán azért valamivel jobb a helyzet, 1-2-es skálafokozatú (1-10%) a betegség fellépése, de a kedvező környezeti tényezők miatt az intenzív védelem mindenütt indokolt.
A varasodás első tünetei –ahogy az előrejelzésünk alapján is várható volt- május 5-7.-e táján megjelentek, kezeletlen ültetvényben. A kezelt ültetvényekben még nem találtunk tünetet, de a csapadékos napok kedveznek a későbbiekben is a fertőzéseknek. A fertőzési fokozat továbbra is enyhe ((egy-egy esőzést követő 11-14 napos lappangási idővel), a viszonylag alacsony páratartalom, hőmérséklet és levélfelületi nedvesség miatt. A védekezéseket folytatni kell.
A szürke-és zöld almalevéltetű kolóniái (2-es skálafokozat-kisebb kolóniák) és a fertőzöttség gyakorisága nem növekedett, de a párás, meleg időjárás és az intenzív hajtásnövekedés kedvez a kártevők felszaporodásához, ezért jelenlétüket, kártételüket figyelni kell.
Az almamoly rajzása folyamatos, egyes ültetvényekben tömeges. Az effektív hőösszeg számítás alapján (a mai napig 55-60 hőfok nap halmozódott fel), a tojásrakás megkezdődött. A tojások és a kelő kis lárvák elleni védekezések aktuálisak!
Az almalevél-aknázómoly és a lombosfa-fehérmoly rajzása szünetel a zalai csapdákban.

Szilvában a szilvamoly rajzása folyamatos, tömeges, 50-52 db hím/csapda/3 nap fogással. A levéltetvek felszaporodása a szilvában stagnál, továbbra is a hajtások ~1-3 %-a fertőzött (helyenként 3-4-es skálafokozaton (több nagy kolónia)). Szilvában a gubacsatka fertőzöttsége gyenge mértékűre emelkedett.

Kajsziban a levéltetvek (zöld őszibarack levéltetű) felszaporodása folyamatos, de lassult. A hajtások ~3-5 %-a fertőzött (a nem védett kertekben), továbbra is 3-4-es skálafokozaton. A további felszaporodásnak kedvez az időjárás.
A keleti gyümölcsmoly rajzása folyamatos, még mindig tömeges, 20-24 db hím/csapda/3 nap fogással.

Meggyben a moniliás hajtásfertőzés tünetei növekedtek (gyakoriság), a hajtások 3-5 %-án láthatók gyenge-közepes mértékű (2-3-as skála, 6-25 %) hervadásos tünetek (minimális növényvédelem mellett).

Cseresznyében a fekete cseresznye levéltetű terjedése visszafogott, 2-es skálafokozatú (egyes kis kolóniák) fertőzöttség mellett, a hajtások 1-2 %-án.
A csalogatóanyaggal is ellátott ragacsos sárgalap megfogta az első európai cseresznyelegyet (Rhagoletis cerasi). A rajzás napokban bekövetkező megindulását az effektív hőösszeg számítás is alátámasztja (a mai napig 400 hőfok nap halmozódott fel, a rajzás kezdete ~430 hőfok napra tehető). Ez természetesen domborzati viszonyoktól, kitettségtől függő, de a ragacsos, csalétekkel ellátott csapdákat már mindenképp érdemes kihelyezni a fákra, különösen a kora cseresznyefajtákra. A legyek érési táplálkozása ~10-15 nap, majd megkezdik a tojásrakást a színesedő gyümölcsökre. A védekezésre fel kell készülni.


SZŐLŐ


Fenológia: ~hajtásnövekedés 25-40 cm-es hajtáshosszúság-nagyon heterogén fejlettség, fürtkezdemények fejlődése.

Szőlőben a tarka szőlőmoly első nemzedékének rajzása befejeződött, ahol még nem tették, a védekezéseket a fiatal, kelő lárvák ellen el kell végezni!
A feketerothadás első levéltüneteinek megjelenéséről egyre több ültetvényből van információnk. A tünetek többsége még kezdeti formát mutat (sárga-krémszínű folt a levél lemezen). A korábbi fertőzésből származó levélfoltok már elkezdtek beszáradni, nekrotizálódni, de azokon a piknídiumok megjelenése jelenleg még csak észlelési szintű.
A szőlő fokozott érzékenysége miatt és azokban az ültetvényekben, ahol tavaly jelentős fürtfertőzés, esetleg idén jelentős levélfertőzöttség alakult ki, intenzív (felszívódó készítménnyel is) védelem javasolható.
2020.máj.12 01:27 | #27
osj66wn69006720449wl.jpg
2020.máj.11 21:47 | #26
Vörös Géza Csaba:
A múlt héten az alábbiakat észleltem:

- szőlőben a hűvös, száraz idő következtében ugrásszerűen megnőtt a szőlő-levélatkával fertőzött hajtások aránya. Némely tőke (elsősorban Merlot fajta) nagyon nehezen fakad, ennek részben a levélatka az oka. Szőlő-gubacsatka tüneteket alig láttam. Az első permetezéseket megkezdték (zömében kontakt hatóanyagokkal), a lisztharmat primer tünetei már előfordulnak, peronoszpórát még Dr. Füzi István sem látott a környéken.

- a májusi cserebogár rajzása lassan véget ér, a bogarak peterakásra vonulnak,

- a vadgesztenye-levélaknázómoly utórajzása figyelhető meg, sajnos már a leveleken kis aknák vannak,

- tömegessé vált az aranyos virágbogár népessége; a korai cseresznyén és dísznövényeken lakmároznak,

- megkezdődött az akác virágzása, az átlagosnál jóval kevesebb a kinyílt virág (fagykár),

- az amerikai kukoricabogár lárvák keléséhez szükséges aktív hőösszeg (162,5 °C) jelenleg 76,2 °C-on áll,

- a szexferomon-csapdák múlt heti fogási adatai: (db/csapda)

almamoly: 8

lombosfa-fehérmoly: 5

keleti gyümölcsmoly: 46

szilvamoly: 14

tarka szőlőmoly: 4

nyerges szőlőmoly: 0
2020.máj.06 23:49 | #25
Takács Attila:
Parlagfű megye szerte hajt.

Repül a gyapottok, amerikai medvelepke, kaposztamoly, felkijaltójeles bagoly.

Károsít a gyapjaslepke hernyója.

A veresfehéritő lárvák is nagy számban vannak a zászlóslevélen.

Almamoly rajzasa erős, szinten sok példány repült a keregmolyból, galagonya bogyómolyból, szilvamolybol, keleti gyümölcsmolxból. Napi 20-25 dB.

Bábozódik a puszpangmoly. Repül a cseresznyelégy.

Kukorica barkónak Seregélyesen erős kártétele van.
2020.máj.06 01:06 | #24
yjj5u8305vzgbdqmqk3v.jpg
2020.máj.06 01:04 | #23
Tüh Annamária: Károsítóhelyzet alakulása
Zala megye, 2020.04.26-05.03.

Időjárás:

A múlt héten végre megérkezett a csapadék a megyébe. A mai napig összesen 44-50 mm-nyi eső hullott, 4 nap alatt. Gyakoriak voltak a szeles időszakok, emellett a hőmérséklet kellemes volt, a szokásosnak megfelelő. A minimumok 3,0-9,4 fok között, a maximumok 17,9-23,6 fok (átlag: 10,1-14,7 fok) között alakultak.
A páratartalom a csapadékos napok környezetében emelkedett, általában azonban 70-95 % között változott. A levélnedvességi állapot szintén az esőt követően emelkedett mérhető intervallumba 5-7,5 óra közé.


ŐSZI BÚZA, ŐSZI ÁRPA

Növényfenológia:

Őszi árpa: kalászolás kezdete-teljes kikalászolás-virágzás kezdete.
Őszi búza: 3 nóduszos állapot .

Károsítók:

A betegségek tekintetében még nem történt számottevő változás, de az esőzések után, a páratartalom emelkedésével várható az állományokban azok erősödése, terjedése.

A lisztharmat, szeptória és sárgarozsda legfeljebb gyenge mértékű fertőzöttsége jellemző az állományokban, a következő napokban ezekre érdemes elsősorban figyelni.

A vetésfehérítő bogarak betelepedési üteme és fejlődése is változott. Az imágók száma valamelyest növekedett a legtöbb őszi búza táblán, 14-18 db imágó/10 hcs értékkel fogható a kártevő. A rovarölővel még nem kezelt táblákon a tojások rakása folyamatos, azok általában ~70-80 %-ban sötét színűek, tehát a keléshez közeli állapotúak. Kis részben megkezdődött a lárvakelés is, többnyire L1-es lárvák találhatók, de észlelési szinten L2-es lárvafokozatok is megfigyelhetők. A hálózás során 8-20 db lárva/10 hcs mennyiségben gyűjtöttünk lárvákat (kártételi küszöb: 1-2 idős lárva/10 hcs). A védekezéseket az ilyen és hasonló fertőzöttségű táblán haladéktalanul meg kell kezdeni.
Tavaszi búzában a vetésfehérítő bogarak alacsony számban vannak jelen (1-3 db/m2).

Észlelési szinten hálózhatók a poloskák az őszi búza táblákról, kártételük is észlelési szintű jelenleg. Folytatódott a levéltetvek felszaporodása, de tendenciáját tekintve továbbra is lassú. Jelenleg legfeljebb 1-es fokozattal jellemezhető a jelenlétük (egyes egyedek fordulnak elő a növényeken), de az állomány ~30-50 %-án megfigyelhetők.







ŐSZI KÁPOSZTAREPCE

Növényfenológia: virágzás – sziromhullás - kötődés, becőnövekedés
Károsítók:

A repcefénybogár jelentősége a teljes virágzással tovább csökkent. Az múlt heti egyedszáma is alacsonyan alakult (8-10 db imágó/10 hcs).
A repcebecő-ormányos betelepedése sem növekedett általában, 10 hálócsapásban 2-3 db imágót gyűjtöttünk amely védekezést még nem indokol.


KUKORICA

Növényfenológia: (csírázás-kelés) 1-3 leveles állapot

Az 1-3 leveles kukoricában a barkók kártétele gyenge mértékű. A kártételek többnyire a tábla szélére korlátozódnak.
Megkezdődött a gyomok kelése a táblákon, pl. a selyemmályva, libatop, parlagfű, kakaslábfű. A korai poszt-posztemergens kezelésekre fel kell készülni.


NAPRAFORGÓ

Növényfenológia: (csírázás-kelés) szikleveles állapot

A napraforgó esetében is a barkó kártételekre kell fokozottan figyelni, mert a tavalyi évben a megye több pontján volt jelentős tőhiányt eredményező kár (pl. Nagyrada, Nagykanizsa térsége).

BURGONYA

Növényfenológia: kelés-levélfejlődés

A burgonyabogarak előjövetele folyamatos de lassú a táblákra, 0,5-1 bogár/tő (átlagosan) mennyiségben láthatók. Tojásrakás még nem figyelhető meg.



ALMA, KÖRTE, CSONTHÉJASOK (KAJSZI, SZILVA, CSERESZNYE, MEGGY), HÉJASOK (DIÓ)

Növényfenológia:

Alma: virágzás vége-gyümölcskötődés, gyümölcsfejlődés; elvirágzott fajtáknál másodvirágzás;
Körte: gyümölcskötődés-gyümölcsfejlődés-növekedés;
Cseresznye, meggy, szilva: gyümölcsfejlődés;
Kajszi: intenzív hajtásnövekedés;
Dió: kötődés – kis termések, hajtásnövekedés

Károsítók:

Almában megjelentek a lisztharmat szekunder tünetei érzékeny fajtán (pl. Idared), jelenleg még gyenge fertőzöttség jellemző (1-es skála, 1-5 %). A primer fertőzöttséggel együtt (helyenként közepes fertőzöttség) azonban a betegség fertőzési nyomása magas ezért intenzív védelem javasolt.
A varasodás fertőzésnek kedvezett az elmúlt hét időjárása. Több fertőzési ciklus is elindult, melynek következtében a fertőzések, enyhe fokozat mellett bekövetkeztek. A viszonylag alacsony hőmérsékleti értékek miatt azonban a betegség lappangási ideje még hosszú, 12-14 nap között számítható. A hőmérséklet emelkedésével ez természetesen lerövidülhet, ezért most már mindenképp intenzív védelem tanácsos, lehetőség szerint a fertőzéshez közel eső időben, a lappangási idő lejárta előtt.
Almában az almalevél pirosító levéltetű csökkenő populációja és kártétele mellett megjelentek a szürke-és zöld almalevéltetű első kisebb kolóniái (2-es skálafokozat). A párás, meleg időjárás és az intenzív hajtásnövekedés kedvez a kártevők felszaporodásához ezért jelenlétüket, kártételüket figyelni kell.
A vértetűvel fertőzött ültetvényekben a vértetű telepek további jelentős növekedése nem figyelhető meg, de ahol még nem tették, ott a védekezés mindenképp indokolt.
Az almamoly rajzása folyamatos, egyes ültetvényekben tömeges. Az effektív hőösszeg számítás alapján (a mai napig 27 fok halmozódott fel, a tojásrakás kezdete ~55-60 foknál várható) a tojásrakás kezdete ~1,5 hét múlva várható (a mostanihoz hasonló időjárás mellett). Az almalevél-aknázómoly és a lombosfa-fehérmoly rajzása szünetel a zalai csapdákban.
A piros gyümölcsfa takácsatka imágói 1-2 db atka/levél sűrűségben vannak jelen a vizsgált ültetvényben, a tojásrakás megkezdődött.
Megfigyelhetők az almásokban az almalevél-gubacsszúnyog által besodort első levelek is (bennük a kis fehér-narancssárga nyűvekkel). A hajtáskártétel jelenleg 1-2 %-os.

Szilvában a szilvamoly rajzása folyamatos, 26-30 db db hím/csapda/3 nap. A levéltetvek felszaporodása a szilvában lassú, de folyamatos a hajtások ~1-3 %-a fertőzött, helyenként 3-4-es skálafokozaton (több nagy kolónia). Szilvában a gubacsatka észlelési szintű-gyenge mértékű fertőzöttsége tapasztalható.

Kajsziban a levéltetvek (zöld őszibarack levéltetű) felszaporodása szintén folyamatos, a hajtások ~1-5 %-a fertőzött, továbbra is 3-4-es skálafokozaton. A további felszaporodásnak kedvez az időjárás. A keleti gyümölcsmoly rajzása folyamatos, az egyedszám kissé csökkenő, 38-40 db hím/csapda/3 nap fogással.

Meggyben a moniliás hajtásfertőzés tünetei növekedtek (gyakoriság), a hajtások 2-3 %-án láthatók gyenge, de erősödő hervadásos tünetek.

Cseresznyében megjelentek a fekete cseresznye levéltetű első telepei.

Dióban megjelentek a nagy dió levéltetű kolóniái a levelek központi levélere mentén.







SZŐLŐ


Fenológia: ~4-6 levél kiterülése-fürtkezdemény megjelenése, ~20-25 cm-es hajtáshosszúság.

Szőlőben a tarka szőlőmoly rajzása folyamatos, tömeges a fertőzött ültetvényekben.
Megjelentek a szőlőültetvényekben a feketerothadás első levéltünetei. A piknídiumok megjelenése a levélfoltokon ilyen körülmények között 1,5-2 hét is lehet. A csapadékos időjárás és a kedvező levélnedvességi állapotok azonban lehetővé teszik az áttelelt termőtestekből az újabb fertőzést, amely a szőlő összes zöld, fiatal részét érintheti. Lehetőség szerint intenzív védelem javasolt.
2020.máj.05 01:02 | #22
Vörös Géza:
Múlt héten (ápr. 27-máj. 4.) az alábbi érdemleges megfigyeléseim voltak:



- megindult és hamar megerősödött a vadgesztenye-levélaknázómoly rajzása,

- a májusi cserebogár rajzása jelentősen csökkent, zömében párzó egyedeket látunk,

- az alma-bimbólikasztó báb alakban, kisebb arányban kikelt imágóként figyelhető meg,

- almástermésűek tűzelhalását még nem észleltük,

- a káposzta-bagolylepke rajzása a szokottnál erősebb,

- a gyümölcsmolyok rajzásdinamikája:

- almamoly: szórványos, kis egyedszám,

- keleti gyümölcsmoly, szilvamoly: erős, folyamatosan tömeges egyedszám,

- lombosfa-fehérmoly: szórványos, kis egyedszám,

- tarka szőlőmoly: észlelési szinten 1-1 db,

- nyerges szőlőmoly: nincs fogás.
2020.ápr.27 21:38 | #21
vlt6n7nb6msd4wwh9ab9.jpg
2020.ápr.27 21:36 | #20
Károsítóhelyzet alakulása
Zala megye, 2020.04.19-04.26.

Időjárás:

Az elmúlt héten folytatódott az aszály. Az előző időszak végén lehullott kis mennyiségű eső (4-10 mm között a megyében), szinte semmit sem segített a szántóföldi növények állapotán. Kellemes meleg idő volt egész héten, gyakori szeles időszakokkal, amelyek következtében tovább száradt a talajok felső rétege.
A minimumok -1,0-+7,1 fok között, a maximumok 15,1-23,6 fok (átlag: 9,2-13,6 fok) között alakultak.
A páratartalom alacsony volt (50-65 %), a levélnedvességi állapot csupán az esőt követően emelkedett mérhető intervallumba 3,5-4,5 óra közé.



ŐSZI BÚZA, ŐSZI ÁRPA

Növényfenológia:

A gabonafélék fejlődése szinte maradt az előző heti szinten, a növekedésben megálltak.
Őszi árpa: 2 nóduszos állapot.
Őszi búza: 1 (3) nódusz .
Az élettani eredetű sárgulások, foltosodások tábla szinten nem terjedtek tovább, de az egy-egy növényen megjelent sárgulás, mostanra beszáradt, nekrotizálódott folt formájában vált láthatóvá, tehát a tünetek súlyosbodtak őszi árpán és őszi búzán egyaránt.
Az alsó levelek felszáradása, felsülése, illetve homokos talajú táblákon a növények foltszerű sárgulása, pusztulása jellemző a szárazság következtében.

Károsítók:

A betegségek tekintetében nem történt változás (gyakorlatilag már jó ideje). Sem eső, sem a kívánatos páratartalom nem tette lehetővé az újabb fertőzéseket.

A lisztharmat legfeljebb gyenge mértékű fertőzöttsége jellemző az állományokban. Vannak olyan táblák melyeken még gyenge fertőzés sem mutatkozik. Ahol korábban tünetek voltak, ott most a betegség terjedése megállt (ez részben a védekezéseknek is köszönhető).
A szeptória és sárgarozsda fertőzöttséggel is ugyanez a helyzet. Figyelni majd akkor kell rájuk újra, ha a csapadékos napok beköszöntenek.
A vetésfehérítő bogarak betelepedési üteme is visszafogottá vált. A legtöbb táblán az imágók száma minimálisra csökkent 4-5 db/10 hcs fogással (több táblát hálóztam). A kezdeti tojásrakás várt folyamata is megszakadt, mert tojásokat legfeljebb észlelési szinten találni a növényeken. Ezek alapján úgy tűnik hogy a vetésfehérítő bogár esetleges lárvakártétele májusra (vagy a csapadékosabb napok utánra) fog tolódni.
Észlelési szinten találhatók a poloskák a fűhálóban, míg a levéltetvek felszaporodása lassú ugyan, de folyamatos a búza állományokban. Jelenleg csak 1-es fokozattal jellemezhető a jelenlétük (egyes egyedek), de az állomány ~30-40 %-án megfigyelhetők.
Az őszi árpában a lisztharmat fertőzöttség maradt az előző heti szinten, legfeljebb gyenge mértékű.
A törperozsda a rinhospóriumos levélfoltosság, valamint a hálózatos levélfoltosság nem terjedtek tovább, észlelési szintűek az állományokban.
A vetésfehérítő bogarak egyedszáma hasonlóan alacsony mint a búzában.


ŐSZI KÁPOSZTAREPCE

Növényfenológia: A repce állományok fejlődése is megrekedt. A virágzás különböző stádiumai jellemzőek, a főszáron már a kis becők is kialakultak.
A szárazság következtében gyakori a virágok száradása (főleg a fővirágzaton látható ez). A méhek aktivitása nőtt, de a kötődés a száraz légkör miatt kérdéses lesz.

Károsítók:

A repcefénybogár jelentősége a teljes virágzással csökkent. Az idei évben az egyedszáma mindvégig alacsonyan alakult. A múlt heti hálózással 5-12 db imágó/10 hcs értékben fogtuk a kártevőt.
A repcebecő-ormányos betelepedése is visszafogott, csökkenő, 10 hálócsapásban csupán 1-3 db imágót gyűjtöttünk amely védekezést még nem indokol.


ALMA, KÖRTE, CSONTHÉJASOK (KAJSZI, SZILVA, CSERESZNYE, MEGGY), HÉJASOK (DIÓ)

Növényfenológia:

Alma: virágzás vége-gyümölcskötődés, fejlődés;
Körte: gyümölcskötődés-fejlődés;
Cseresznye, meggy, szilva: gyümölcsfejlődés;
Kajszi: kötődés, hajtásnövekedés kezdete.
Dió: nővirágzás, hajtásnövekedés

Károsítók:

Almában erősödött illetve tartotta magát a lisztharmat fertőzöttség az ültetvényekben az érzékeny fajtákban. Közepes-erős mértékű primer fertőzöttség látható, szekunder fertőzést még nem találtam.
A varasodás fertőzésnek –eső hiányában- a múlt hét sem kedvezett, ezért a megelőző védelemre a kontakt készítmények is alkalmasak lehetnek.
Almatermésűekben az erwiniás elhalás fertőzésveszélye az esős napok beköszöntével és a hőmérséklet emelkedésével fog növekedni. Mire ez teljesül, reméljük, hogy minden alma és körte fajta elvirágzik és másodvirágzás is minimális lesz.
Almában az almalevél pirosító levéltetű populációja csökkent, újabb kártételek nem, vagy csak nagyon kismértékben láthatók.
A vértetűvel fertőzött ültetvényekben a kártevő felfelé terjedése töretlen, itt a védekezések továbbra is indokoltak.
Az almamoly rajzása –átmeneti megtorpanás után- újra növekvő, míg az almalevél-aknázómoly és a lombosfa-fehérmoly rajzása észlelési szintűre csökkent.

Körtében a körtelevélbolha minden fejlődési alakja megtalálható, a tojásrakás lassú ütemű, de újra megfigyelhető.
Megjelent a hajtáshervasztó darázs kártétele a körte ültetvényekben, jelenleg a hajtások ~1 (2) %-a károsodott. Megjelentek a körterozsda első tünetei a levélen (még halványzöld-sárga foltok).

Szilvában a szilvamoly rajzása nőt, 18-20 db hím/csapda/3 nap. Mivel az idei évben a fagy a szilva termést is megtizedelte, ezért az első nemzedék elleni védekezésnek is kiemelt jelentősége lesz (tömeges lárvakelés a rajzáscsúcstól számított 5-7 nap múlva várható). Megkezdődött a levéltetvek felszaporodása a szilvában, a hajtások ~1-2 %-a fertőzött, 3-4-es skálafokozaton (több nagy kolónia). Szilvában a gubacsatka észlelési szintű megjelenése tapasztalható.

Kajsziban a levéltetvek (zöld őszibarack levéltetű) felszaporodása figyelhető meg, a hajtások ~1-3 %-a fertőzött, 3-4-es skálafokozaton! A további felszaporodásnak kedvez az időjárás. A vírusterjesztés és a hajtásnövekedés gátlása miatt a védelem indokolt. A keleti gyümölcsmoly egyedszáma csökkent, 20-21 db hím/csapda/3 nap.

Meggyben megjelentek a moniliás hajtásfertőzés első tünetei, a hajtások ~1-2 %-a fertőzött gyenge fokozaton.

Dióban a lombormányosok kártételére érdemes figyelni (pl.: közönséges lombormányos), mert idén (a korábbi évekhez képest) korábban jöttek elő és okoztak Zalában több ültetvényben meglepetésszerű károkat. A gyakori lehűlés (és fagyás) miatt a dió hajtásnövekedése eddig lassabb volt, így a kis hajtásokon a falánk rovarok közepes-erős mértékű kárt okoztak. Hajtásonként 4-5 db ormányos fordul elő (10 ág kopogtatásával 12-15 db ormányos), amely azonnali beavatkozást igényel (fotó).


SZŐLŐ


Fenológia: kisleveles állapot (~4 levél kiterülése-fürtkezdemény megjelenése)

A sárgalapos csapdafogások alapján a múlt hét elején megkezdődött a tripszek betelepedése a szőlőkbe (14-16 db imágó/sárgalap/hét). A fertőzött ültetvényekben az atkák (levélatkák, gubacsatkák) elleni védekezések is aktuálisak. A tarka szőlőmoly rajzása megkezdődött, 8 db hím/csapda/3 nap fogással.


Zalaszentlőrinc, 2020. április 26.


Tüh Annamária
előrejelző
2020.ápr.27 11:15 | #19
A múlt héten az alábbi növényvédelmi eseményeket észleltem:

- a májusi cserebogár VI. törzsének rajzása továbbra is erős; szőlőben néhol kártételt okoztak, a gyümölcsfákon is sok a bogár. Egyre inkább párzóm egyedeket láthatunk,

- napraforgóban és kukoricában tömeges a barkók előfordulása; eredményes védekezés a kis levélfelület miatt nem kivitelezhető. Több táblán újravetésre kényszerülnek a gazdák,

- a vetésfehérítő bogarak betelepedése, kártétele, párzása és peterakása a naposabb, meleg fekvésű és tápanyaggal jól ellátott gabonákban egyre jelentősebb,

- repcében a fénybogarak száma néhol tömeges; a méhekre nem jelölésköteles engedélyezett készítmények hatástartama rövid,

- a szexferomon-csapdák fogási adatai szerint almamoly: 10 db/hét, keleti gyümölcsmoly: 48 db/hét, lombosfa-fehérmoly: 0 db/hét.



Üdvözlettel: Vörös Géza
2020.ápr.24 01:21 | #18
Takács Attila - repül az almamoly Gárdonyban, két nap alatt 14 db.
2020.ápr.24 01:20 | #17
Ezt a képet Kovács Kori küldte a múlt héten.

Agárdi körzetből küldték neki, de semmi részletet nem tud.

Én gyökérormányosnak határoztam meg.
qqjcrr8ur42zyelvsuiv.jpg
2020.ápr.20 10:46 | #16
i5cgiipn1mm3xzyvqd25.jpg
2020.ápr.20 10:45 | #15
Seregélyesen megnéztem a repcét, de a megviszgált 3 táblában összesen 1 db. káposztalégy lárvát találtam, a véleményem szerint a fagyos éjszakák és a vízhiány miatt voltak kókadtak a növények. A bundásbogár, a repcefénybogár már bent van a táblákban. A szántóföldi részen mást nem láttam.

A kertészetire térve, a májusi cserebogár Vii. törzse repül, ez a törzs nagy károkat tud okozni, a táblázatban láthatod melyik lepke repül.

Ami viszont érdekes és talán Te tudod mi az oka: a facebook-on Zsigó Gyuri csapda táblázatában 20 feletti a gyapottok bagolylepke darabszáma. Biztos, hogy a gyapottok van benne? Én számos alkalommal azt tapasztaltam, hogy a korán (a kártevő repüléséhez képest) kihelyezett csapdában korán repülő de nem kártevő fajok repülnek bele.

Üdv:

Attila


--

Takács Attila
2020.ápr.20 10:45 | #14
A múlt héten az alábbiakat észleltem:

- a májusi cserebogár VI. törzsének rajzása nagyon erős, még nem értük el a csúcsot. A meleg estéken tömegesen csapódnak be a gyümölcsfák lombjába és a szőlő kis hajtásaira. Nálam egy tőkén 5-8 db is károsított!

- a lombormányosok rajzása, táplálkozása és párzása tovább tart; domináns faj a barna gyümölcsfa-levélormányos és a kendermagbarkó,

- a levéltetvek szaporodása megfigyelhető almán, körtén és szilván,

- berobbant a tafrina az érzékenyebb őszibarack fajtákon,

- az ápr. 14-én kihelyezett szex-feromon csapdák közül átlagban az almamoly 4 db-ot, a keleti gyümölcsmoly 18 db-ot fogott. A lombosfa-fehérmolyé nemleges.

- a kelőfélben lévő kukorica táblák talaján a kukoricabarkó egyedszám tömeges, várják a táplálékot...



Üdvözlettel: Vörös Géza
2020.ápr.20 00:35 | #13
Tüh Annamária - Zala megye
2020.04.19
Almamoly - 3
Almalevél aknázómoly - 14
Keleti gyümölcsmoly - 116
Szilvamoly - 8
2020.ápr.20 00:31 | #12
Tüh Annamária - Zala megye, 2020.04.12-04.19.

Időjárás:

Az elmúlt héten eleinte hűvös idő volt, majd lassú felmelegedés kezdődött. Az időszak eleji jelentős lehűlés (az idei tavaszon most már ~3-5. hullámban) a teljes virágzásban lévő gyümölcsféléket (amiből eddig lehetett valamennyi termés remélni) károsította. A minimumok -4,6-+9,0 fok között, a maximumok 10,6-25,1 fok (átlag: 5,1-15,5 fok) között alakultak. Csapadék 2 nap hullott (a második ma reggelre) összesen 6-7 mm mennyiségben, tehát az aszály továbbra is tartja magát. Ez a mennyiség legfeljebb a felső réteget nedvesítette kismértékben, de a gyakori szeles időszakok miatt ennek jelentős eredménye nem lett.
A talajhőmérséklet emelkedett, az időszak második felére 13-14 fokos átlaghőmérsékletet mértünk. A páratartalom alacsony volt (45-55 %) csak a csapadékos napok környezetében emelkedett 75 % fölé, rövid ideig. A levélnedvesség szintén ekkor volt mérhető, egy-egy alkalommal 7-8 óra volt.



ŐSZI BÚZA, ŐSZI ÁRPA

Növényfenológia:

A gabonafélék fejlődése lassan beindult.
Őszi árpa: 2 nóduszos állapot.
Őszi búza: 1 (3) nódusz .
A gabonaféléken (hasonlóan kicsit a tavalyi évhez) a szárazság és a gyakori lehűlések hatására újra elterjedtté váltak a különböző (vélhetően) élettani eredetű sárgulások, foltosodások. Ősz árpán és őszi búzán is láthatók ezek a tünetek (kórokozót nem sikerült izolálni róluk).

Károsítók:

A betegségek hasonló szintet mutatnak az előző héthez képest, de az esős napokon, az emelkedő páratartalom a sűrűbb állományokban lehetővé tette az újabb fertőzéseket.

A lisztharmat továbbra is gyenge mértékű fertőzöttsége jellemző. A tünetek továbbra is főként a szár alsó részére, és az alsó levelekre korlátozódnak, de egy-egy esetben táblán belüli terjedése kissé növekedni látszik.
A szeptória fertőzöttség az érzékeny fajtákban nem változott (gyenge-közepes mértékű), nem terjedt a felső levelekre. Most már megtévesztő lehet a betegség azonosítása szabad szemmel akkor, ha a kialakult folton nem látunk piknídiumokat (az élettani és gombás eredetű kórokok).
A sárgarozsda csupán észlelési szintű az állományokban.
A vetésfehérítő bogarak betelepedési üteme szakaszos. A melegebb napokon több, lehűlés esetén jóval kevesebb kártevőt találni. A bogarak száma 5-15 db/10 hálócsapás mennyiség között változik. Az érési táplálkozási nyomok nem nőttek jelentős mértékűre, a tojásrakás pedig továbbra is alacsony szintű őszi búzán.

Az őszi árpában a lisztharmat nem növekedett jelentősen, még legfeljebb gyenge mértékű fertőzöttség jellemző azzal együtt, hogy apró, kezdetleges lisztharmat telepek már a felsőbb leveleken is láthatók.
A törperozsda továbbra is megfigyelhető az alsó levélszinten (sok helyen a levélzet pusztulásával, sárgulásával is), fertőzési forrásnak ezek kiválóak lesznek majd ezután, ezért érdemes figyelni a betegségre.
Levélbetegségek közül a rinhospóriumos levélfoltosság, valamint a hálózatos levélfoltosság nem terjedtek tovább.
A vetésfehérítő bogarak egyedszáma hasonló a búzához, idei évben (eddig) nem látok különbséget ilyen szempontból. Véleményem szerint inkább a hőmérséklet határozza meg a populáció nagyságát.


ŐSZI KÁPOSZTAREPCE

Növényfenológia: A repce állományok szárnövekedése megrekedt. Mindenütt alacsonyak idén a virágzó repcék.
A virágzás különböző stádiumai jellemzőek, általában teljes virágzás látható.

Károsítók:

A repcefénybogár betelepedése táblánként továbbra is változó intenzitású, mennyiségű. A hálózások először mindig megtévesztőek, mert sok rovart tartalmaz a fűháló. A fajok elkülönítésénél jön az igazi meglepetés, mert nem a repcefénybogár száma magas a hálózott anyagban, hanem a különböző bolha fajoké. Remélhetőleg ilyenkor már nem okoznak problémát, habár szakirodalmak szerint a bimbókat, virágokat és a fiatal becőket is hámozgathatják. A következő alkalomra gyűjtök a kártételről is információt.
A repcefénybogarak száma 12-30 db/10 hcs érték között változik, tehát még mindig nem veszélyes mennyiség.
Ellenben a repcebecő-ormányos betelepedése növekvő, 10 hálócsapásban 2-8 db imágót gyűjtöttünk amely ha tovább növekszik, a védekezés mindenképp indokolt lesz (kártételi küszöb: 10-20 db imágó/10 hcs., vagy 1 db imágó/virágzat).
A bundásbogarak száma újra növekvő, de nem jelentős, 2-6 db/10 hcs mennyiséggel.


CSONTHÉJASOK (KAJSZI, SZILVA, CSERESZNYE, MEGGY), ALMA, KÖRTE

Növényfenológia:

Szilva: virágzás-virágzás vége-kötődés;
Alma: teljes virágzás;
Körte: teljes virágzás-kötődés kezdete;
Cseresznye, meggy: virágzás-virágzás vége;
Kajszi: kötődés, hajtásnövekedés kezdete.
Szőlő: kisleveles állapot

Károsítók:

Almában erősödött a lisztharmat fertőzöttség az ültetvényekben, különösen az érzékeny fajtákban. Sok esetben közepes, erős mértékű fertőzöttség is látható, tehát az időjárás kiválóan alkalmas a betegség jelentős károsításához (fotó). Habár a fertőzött hajtások eltávolítása lehetőség szerint folyamatos, de az újabb fertőzések megakadályozása miatt fontos az intenzív védelem.
A varasodás fertőzésnek a csapadékos napok kedveztek, különösen mert a hőmérséklet és a levélnedvességi állapot is emelkedett. Az intenzív védelem indokolt az érzékeny fajtákban.
Almatermésűekben az erwiniás elhalás elleni megelőző védekezéseket folytatni kell. A fertőzéshez még mindig kedvezőtlenek a feltételek, (hasonlóan a múlt héthez) de a hőmérséklet emelkedésével növekedni fog a fertőzésveszély.
Almában az almalevél pirosító levéltetű (védekezések ellenére is) jelentős levélsodrást okoz, ilyen esetekben a védekezéseket célszerű megismételni.
A vértetűvel fertőzött ültetvényekben gyorsan terjed a kártevő a fák koronájának a felső részébe. A fertőzöttség 3-as skálafokozatú, ahol ilyen fertőzöttség van, beavatkozás szükséges a méhek védelmének szem előtt tartásával. Ahol alacsonyabb, ott célszerű megvárni a virágzás végét.
Elindult az almamoly, az almalevél-aknázómoly és a lombosfa-fehérmoly rajzása a térségben. A védekezésre fel kell készülni.
Körtében a körtelevélbolha populációja csökkent (valószínűleg a védekezések miatt). Imágót nem sikerült most kopogtatni a megfigyelt ültetvényben, a virágzatokon azonban (azok ~10 %-án) a lárvák megfigyelhetők (L1-L3). Az újabb védekezéssel – ha szükséges – célszerű megvárni a virágzás végét.

A még virágzó csonthéjasokban elkezdődött a keleti gyümölcsmoly és a szilvamoly rajzása is. A keleti gyümölcsmolyt tömegesen fogták a csapdák (ivarszervi vizsgálatot nem végeztem).



Szőlő

Növényfenológia: kisleveles állapot.

Az atkák és adott esetben a tripszek elleni védekezésre fel kell készülni. Az első tripszek megfigyelhetők a kihelyezett sárgalapokon.
2020.ápr.20 00:29 | #11
Tímár István - 2020.04.07-04.14. - Fejér megye

Rövid áttekintés:
Fejér megyében az elmúlt időszakban száraz, meleg időjárás uralkodott. A nappali maximumok 18-25 C fok között, a reggeli minimumok pedig 0-6 C fok között mozogtak. Kisebb szelek tovább szárították a talajt. Mára 4-5 mm csapadék hullott.

Szántóföldi kultúrák:

1., Őszi búza:
• fenológia: szárba indulás
• Gabonalisztharmat: a szártövi részeken, közepesen mértékű tünetek nem erősödtek
• Vetésfehérítő: imágó jelenlét nem figyeltem meg
• Levélsárgulások, száradások: egyes állományokban az alsó levelek erős leszáradást mutatnak

2., Őszi árpa:
fenológia: egy csomós állapot
• Helminthospóriumos levélfoltosság: gyenge tünetek találhatók, egyes fajtákon közepes mértékű
3., Tavaszi árpa:

fenológia: 2-3 leveles
• Földibolha hámozgatás erősödött

4., Őszi káposztarepce:

• fenológia: virágbimbók nyilása
• Repcét károsító ormányosok: erős, nagy repceormányos fertőzés indult egyes táblákon a szárba indult tövek nagy %-a fertőzött, csavarodott, szétnyílt. Szárormányos létszáma gyengének mondható

• Repcefénybogár: létszámuk erősödött, bimbós állományokban 2-5 db/ növény is mérhető

5. Napraforgó: vetés

6. Kukorica: vetés

Kertészeti kultúrák:

1., Alma:
• fenológia: virágzás
• Lisztharmat: primer tünetek megjelentek a kis leveleken, gyenge mértékben
• Varasodás: a mai csapadékkal várható a fertőzés elindulása
• Vértetű: megjelentek az első kolóniák, skála 2.

2., Meggy, cseresznye:
• fenológia: virágzás

3., Szilva:
• fenológia: sziromhullás

5., Kajszibarack:
• fenológia: kis leveles állapot

6. Szőlő:
• fenológia: rügyfakadás
 12