Eredeti karikás ostorok fóruma

Bemutatkozó

Ha szeretne hozzászólni,
jelentkezz be itt!
2016.nov.13 10:17 | #2
© Szabó Sándor 2015. szept. 25. 14:45 | Válasz | #99
Sziasztok!
Debrecenben születtem és élek immáron egy kevéssel több mint negyven éve. Mivel szeretem a történelmet, s ezen belül is a "honfoglalás" és az azt megelőző időszak a kedvencem nagyon érdekelnek a pásztor hagyományok. ugyanis azt gondolom, hogy ők az utolsó hírmondói ősi kultúránknak. Ebben az évben kattant valami bennem, s komolyabban kezdett érdekelni a karikás, el is határoztam, hogy megtanulom a készítését csak úgy a magam kedvéért. Örülök, hogy megtaláltam ezt a honlapot sok érdekességet meg lehet tudni innen, még ha néha jó kis csörtékkel is jár együtt, gondolok itt a "szűr-zűr"-re. Élmény volt elolvasni...

Pusztai Szabadok-Kiss Zoltán 2014. nov. 05. 19:53 | Válasz | #98
A Pusztai Szabadok Baráti kör nevében írtam eddig. Sokan itt személyesen ismernek, néhányukat akár cimborának is mondhatom, ezért nincs bemutatkozóm. De, hogy Antinak kedvet adjak, és az is ismerjen aki eddig nem hát íme:
Kiss Zoltán a becsületes nevem, Püspökladányban születtem, és lakom a mai napig is. Házas vagyok, három fiú gyermek édesapja. Kereskedelemmel foglalkozom, szakmámat tekintve közgazdász vagyok.
A paraszti-pásztor kultúra gyermekkori hobbim, talán volt idő amikor akár több is lehetett volna, de maradjunk abba, hogy megmaradt kedves időtöltésnek.
A témával kapcsolatos munkáim:
Alkalmanként időszakos kiadványokban jelentek-talán még jelennek meg írásaim, fő csapásvonal a pusztai folklór táltos boszorkány hiedelem.
2011-ben egyik szervezője voltam az I. Magyar Ostor Napja rendezvénynek, ezt 2012-ben a második, míg 2014-ben a harmadik követte. 2012-ben részt vettem a Hortobágyi lovas napok keretein belül A Hortobágyi Ostoros Öttusa lebonyolításában.
Az Új Lovasszínház Sors Útjai, valamint a Nóniusz históriák darabjainak dramaturgja voltam.
A legbüszkébb mégis a 2012 őszén megrendezésre került netbojtár találkozó előkészítésére, és koordinálására vagyok. Aki ott volt érti miért.
Nincsenek távlati, vagy akár közeli terveim a témával, majd a Jó Isten mutatja, hogy merre tovább...

icik 2012. dec. 19. 19:48 | Válasz | #97
A nevem Kis József. Végzettségem szerint természetvédelmi mérnök vagyok, a gyakorlatban pásztorként dolgozok 10 éve. Gyermekkoromat is a pusztán, pásztorok között töltöttem, hiszen a nagyapám is pásztor volt (balmazújváros egyik legelismertebb pásztora). Harmadik éve már büszkén elmondhatom, hogy számadóként végzem a munkám 150-200 darabos gulya mellett. Ebben a gulyában 20-30 gazda jószágát őrzöm és elmondhatom, hogy meg vannak elégedve velem. Egyetemi diplomamunkám a hortobágyi pásztorok tudásáról és a legeltetési rendről írtam meg, így úgy érzem megfelelő tudásanyaggal rendelkezem a régmúltat illetően is. Aktívan foglalkozom a pásztorok használati tárgyainak elkészítésével.

© Koterle Krisztián 2012. dec. 18. 13:05 | Válasz | #96
Üdvözlök mindenkit, Koterle Krisztiánnak hívnak!Nagyon tisztelem a pásztorembereket, és természetesen azokat is akik pásztor tárgyak készítésével foglalkoznak!Én magam az ország nyugati felében élek, sajnos felénk már nagyon kevés aktív pásztor van!Egykoron a Bakonyban
sok-sok pásztortanya létezett, ez a világ sajnos már a múlté!Nagyjából 7-8 éves lehettem mikor dédapám,(Isten nyugtassa) odaadott a falusi csordás mellé a nyári szünetben, életem meghatározó élménye volt!Dédapám muzsikus ember volt gyönyörűen hegedült,szóval a népzene is belém ivódott!Hát egyenlőre ennyi.

© szöcske 2012. dec. 07. 20:18 | Válasz | #95
Napsütéses jó éjszakát ( HOFI) mindenkinek!
Újszegedi születésü,esztergályos szakmájú,szabadidejében horgászó,most Magyarországot az év túlnyomó részében távolból (BY) figyelö,hagyományokat tisztelö öregapa (elírtam,nem öreg !)vagyok !Szeretnék pár dolgot Töletek tanulni,(öseimnek ez valószínü egyszerübb volt,mivel "juhász"a nevem.Elöre is köszönöm,gratulálok Szöke úrnak, a szép web-oldalhoz !
A juhásznak jól megy dolga !?

Hasznos 2012. dec. 01. 17:37 | Válasz | #94
Üdvözlök mindenkit.Hasznos János vagyok.Péter régi jó komája,a fórum lelkes olvasója.Szolnok megyében élek,de nagy szerelmem isten asztala a hortobágyi puszta. Érdekel a pásztorok kultúrája és művészete. Ez utóbbit magam is gyakorlom.

© Pallérozott 2012. nov. 21. 19:55 | Válasz | #93
A törzskönyvi nevem dr. Szőllősy Gábor, a Pethe Ferenctől lopott titulusom: pallérozott mezei gazda.
Gödöllőn végzett agrármérnök vagyok, több mint 25 éve igyekszem rendet tartani a Magyar Mezőgazdasági Múzeum különböző gyűjteményeiben. Többek közt a Lószerszám, és a képzőművészeti Gyűjtemény van a gondjaimra bízva, de elég jól ismerem a fotóarchívumot is.
Gyerekkoromat Földesen (Hajdú-Bihar) töltöttem. Az első karikásostoromat Karcsi, a földesi kondás készítette úgy 1959-1960 körül. (Azt még abban az évben szíjjelvertük, de megtanultam csergetni.)

Buga Jóska 2012. okt. 09. 19:59 | Válasz | #92
Jó estét mindenkinek! Bognár József a becsületes nevem, Kocsordon lakom. Szeretem és tisztelem a magyar hagyományokat.

© Mirrmurr 2012. szept. 15. 03:42 | Válasz | #91
Annyit még hozzáfűznék hogy most 43 éves vagyok.
Az exnejem hallani se akart karikásról annó.
Nó vumen nó kráj,ahogy a művelt német mondta.

© Mirrmurr 2012. szept. 15. 03:34 | Válasz | #90
Adjon Isten! A böcsületes nevem Nyírő Zsolt Csaba
Az nagyszülők közül egy szentesi kondás gyerek akadt,akiből később szabó mester lett.Valószínűleg ő fertőzött meg a karikással,amikor 6 éves koromban vettek nekem egy gyerek ostort a Hortobágyon.A többi 7 ős garantáltan székely volt,ezt bizonyítja elme állapotom is.Kb 10 éve kezdtem kujtatni ostor után,2 éve találtam egy bugaci készítőt.Idén júniusban sikerült meglátogatni,két hét alatt készített is egy vendégnyakas bugaci ostort.
A második pofán is vertem magam,úgy ahogy illik.
Ha sikerül rájönnöm hogy lehet itt linkelni,fel is teszem az ostort meg az eredményt.Az apropo hogy most regisztráltam,ma szólalt meg rendesen az ostorom csikós csergetéssel.

© Pacsika Nándor 2012. szept. 06. 19:58 | Válasz | #89
Üdvözlet mindenkinek! Pacsika Nándor vagyok. 30 esztendős, gépészmérnök Kecskeméten.Már rég szerettem volna csinálni egy ostort. Talán szentimentális okai lehetnek, de az is lehet, hogy csupán "rejtett agresszióra utal" smiley. Ahogyan az előttem szólók, én is régóta olvasgatom a fórumot. El is határoztam, hogy csinálok egy ostort. Így is lett. (kép a virtuális ostorfonóban)

© Attis 2012. júl. 26. 21:12 | Válasz | #88
Üdvözlök minden karikást és hiteles magyar hagyományokat kedvelő embert. Czinder Attila vagyok 36 éves. Régóta olvasom már a fórumot, amire akkor találtam rá, mikor vettem egy "szalámiderekú" gagyi módon, de amúgy jó alapanyagokból elkészített ostort. Az itt található rengeteg hozzászólásból és a galériás képek alapján megtudtam, hogy mitől karikás is az igazi karikás. Át is szabtam több lépcsőben a gagyi ostort, ami már szépen, könnyedén jár. (persze nem ment elsőre, ötször-hatszor biztos szétbontottam, még a fonott rész és a rugó közti lekötést is innen tanultam "Bardil" leírása alapján, köszönöm is neki)Azóta már van egy másik rendes módon elkészített karikásom is! smiley
Gyerekkoromban nagyapám készített nekünk kötélből ostort, amivel akkor még csak kondás módjára csergettünk. A lovak és az ostor szeretete édesapámtól (is) származik, aki anno hivatásos versenylovas (díjugrató) volt. Az állami gazdaságnak, ahol dolgozott, volt ménese, ezért csikóskodott is ott fiatalon. Igen jól bánt a karikással is, csak a ménes felszámolása után abbahagyta a lovakkal való foglalkozást, mert nem akart családostul elköltözni a környékünkről. Örülök, hogy rátaláltam erre a honlapra és annak is, hogy elég sokan vannak akiket érdekelnek ezek a dolgok, mint ahogy engem is nem olyan régóta, újra.

Pusztai szabadok 2012. jún. 01. 13:15 | Válasz | #87
Pusztai szabadok
Egy letűnt világ, a magyar puszta századokon át számtalan ember otthonát, és egyben életét jelentette. Pásztorok, madarászok, halászok, pákászok, betyárok, és ki tudja még milyen okkal módal őgyelgők népesítették be a végtelennek tűnő legelőket, nádasokat. Ezt a zabolátlan öntörvényű népet nevezték pusztai szabadoknak.

Névválasztásunk egyben tisztelgés, a már csak hírből ismert őseink előtt, valamint jelzés korunk embereinek, hogy bizonyos értékeik máig fellelhetőek, és a pusztai szabad szellem most is köztünk él.

Baráti társaságunk tagjai valamilyen módon próbálják őrízni-életben tartani ezt a hagyatékot. Van aki a lovain keresztül, más a néprajzi vonatkozásokat vizsgálja, de közös érdeklődésünket a pusztában élők harcmodora, eszközhasználata adja. Fő csapásvonalunk a karikásostor, de egyre nagyobb hangsúlyt fektetnük a bot, a fokos, valamint a pusztakezes elemek gyakorlására is.

Nem vagyunk azonban pásztor emberek, nem tudjuk milyen, amikor napokig süt ránk a nap, majd elver bennünket a jég, vagy a villám a mellettnük álló fába csap. Nekünk ez csupán kellemes időtöltés, ha elfáradunk, vagy megunjuk, haza megyünk lerakjuk az ostort, a botot, és éljük a századunk mindennapi életét.

Ezért óriási tisztelettel valamint, alázattal tartozunk azoknak, akik a mai napig a pusztában élik mindennapjaikat...Szabadon.

Tibu 2012. márc. 03. 00:03 | Válasz | #86
Egy ideje olvasom a fórumot, illő bemutatkoznom:
Póka Tibor vagyok, idén leszek negyven éves. Vannak dolgok amikhez érettebb fejjel vissza tér az ember. Így jártam a szúró, vágó eszközökkel, amikért gyerekkoromba rajongtam, és egy pár éve újra jelen vannak az életemben. Így van ez a karikás ostorral is. Gyerekként Poroszlón töltöttem a nyarakat, és nagyon sokat jártam ki méneshez lovagolni tanulni. Már akkor csodáltam a csikósok ostorait, és azt, ahogyan használták. Élesen él emlékezetemben az a kép, ahogyan egyikük lóháton üldözve, ostorral üt nyulat. Így aztán, közeledvén a negyvenhez, döntöttem úgy, hogy hiányzik egy karikás az életemből. Keresem a nyél anyagnak való száraz szilvát, hogy magam esztergáljam a nyelet, illetve a nyél díszítését is megterveztem már. Fonni nem tudok, de remélem - többek közt a fórum segítségével, ez is menni fog. Tettszenek a régi használati tárgyak is, így mostanában régi borotvakéseket újítok fel, hozok újra borotválkozásra kész állapotba ( no meg jómagam is ilyenekkel borotválkozom smiley ) Olvasok és tanulok. Egyenlőre virtuálisan, aztán remélem gyakorlatban is.

© PO 2012. jan. 18. 18:38 | Válasz | #85
Adjon Isten!
Ilyés Imre vagyok, nánási és böszörményi hajdúk ivadéka.
Gyermekkoromban volt karikásom, forgattam jobbal-ballal, szerettem nagyon, ügyesen bántam véle. Kardom is volt! Igazi! smiley
30 éves korom óta a késeket, meg a fakanalat forgatom, azt is jobbal-ballal. Meg a bográcsot.
Nyilazok is, de csak előre.

Újabban egy blog írására is vetemedtem, ajánlom figyelmetekbe:
http://pasztortuz.blogspot.com/

Simon Balázs 2011. nov. 14. 04:37 | Válasz | #84
Sziasztok, ne haragudjatok, hogy itt írok, de nevelőapám, aki Hódmezővásárhelyi származású és lassanként hetven éves, igazán vágyna egy karikás ostorra - ráadásul ezt most karácsonyra szeretném neki elküldeni - nem akarnék valami túristaboltba besétálni, ezért regisztráltam hozzátok - tudnátok ajánlani nekem egy szép dolgot és ha lehet akkor SOS? Előre is köszönöm, üdvözltettel Simon BAlázs

© öcsi 2011. okt. 11. 19:56 | Válasz | #83
Sziasztok Simon Józsi vagyok 1975-ben születtem Kazincbarcikán BAZ megyében. Egy 600 fős kisfaluban nőttem fel Mályinkában. Nagyon közel áll hozzám a falusi élet, 6 éves koromban keresztapámtól kaptam egy karikásostort,ami már akkor is jó régi volt, de még mindig meg van.Az ő elmondása szerint csikósostor,de amióta a fórumot nézem rájöttem,hogy nem jól tudta. Azóta sem láttam ilyen elkészítésű ostort, sajnos cserzettbőrből van.Ilyeneket készítettem én is,most próbálok timsósat készíteni a ti segítségetekkel. Sajnos az emberek nem ismerik a jó karikást,csak a hortobágyon árult mindenféle eredetű (kevertbőrös) ostorokat. Remélem sikerül minnél több emberrel megismertetni a jó ostort!

tibo 2011. okt. 11. 15:00 | Válasz | #82
Bocs nem ide szántam a közleményt,a csárdába.

tibo 2011. okt. 11. 14:57 | Válasz | #81
Barna!
Nagyon szép ostorok,látszik,hogy komolyan foglalkozik vele.Hova vló a mester?

© Nagy Tibor 2011. okt. 10. 12:43 | Válasz | #80
Üdvözlök mindenkit!
Nagy Tibornak hívnak 44 éves, Szolnok megyében élek.Már egy ideje olvasgatom ezt a fórumot és most szántam rá magamat hogy néha írjak is valamit
(igyekszem nem butaságot).
A karikás ostorral 12 éves koromban találkoztam először egy tanyán ahol keresztapám juhász volt.
Két ostora volt egy díszesebb(ünneplő)és egy egyszerűbb amivel én is hadonásztam össze-vissza. Mindkettőt a Hortobágyon csináltatta, sajnos nem tudom hogy kivel és már nincsenek is meg.
Amit még meg említenék hogy többször voltam id. Garai Lajosnál ahol egy kicsit betekinthettem az ostorkészítés rejtelmeibe, ezúton is kívánok jó egészséget neki!
Röviden ennyit magamról.

Barna 2011. júl. 15. 07:34 | Válasz | #79
Szép napot mindenkinek.Bemutatkoznék Liptai Barna vagyok,Szabolcs megyében lakom,36 éves.Köszönöm ezt a szép oldalt.Akárhányszor bekapcsolom a gépet mindig felkeresem az oldalt. Mindig érdekeltek a szép pásztornóták.Magam is "birkákkal" foglalkozom. Még nagyapám is magatarti juhász volt. Nagyapámnak valamikor olyan lovai voltak,hogy amikor a TSZ megalakult és be kellet adni,a traktorokat azokkal húzatták be.Később már nem is volt lovunk.Hét éve,hogy újra népesíti az udvart.Középiskolás koromba Métészalkán kijártam a lovardába ahol nagyon megszerettem lovagolni.Igy a most lévöt csak lovagolom.Amit már autodidakta módon odáig fejlesztettem,hogy a csikós bemutatót megcsináljuk.Az öltözetet is sikerül összehozni.Most a pásztortalálkozon a Hortobágyon sikerült beszerezni egy IGAZI karikást is.Hát egyenlőre ennyi,így is sokat fecsegtem.

hamara79 2011. feb. 18. 18:53 | Válasz | #78
Üdvözlök mindenkit!A nevem Hamar András,Hajdúböszörményben születtem és élek.Régen bemutatós csikós voltam,sajnos időhiány miatt abba kellet hagynom,de még mindig szívügyem a hagyományőrzés.Nem vagyok készítő de szeretem a szép dolgokat!Nagyjából ennyi.További szép estét kívánok!

© F Robi 2011. feb. 14. 21:02 | Válasz | #77
A becsületes nevem Fehérvári Róbert,1976 március idusán születtem a Tisza bal partján, jelenleg a jobb parton élek Poroszlón.Az ostorok és maga a bőr iránti szeretetemet apai nagyapámtól örököltem.Karikásostorokat bicskatartókat és még sok minden mást készített.Sajnos Tőle már nem tanulhatok,mikor megtehettem volna nem tettem.Sokat vittem a Hortobágyra a hídivásárba és a lovasnapokra, árulta az ostorait,stb.
Minden érdekel ami bőrből készül és keresem az olyan emberek társaságát akiket érdekel ez a téma.Ez a fórum nagyon jó hely erre.Régi olvasója vagyok,nagyon sok hasznos dolgot olvastam már benne.Jelen pillanatban bicskatartót "tudok" készíteni,de szeretnék karikásostort is megtanulni,ami már folyamatban van.Ennyit dióhéjban magamról,további pálinkás szép napot.

© F Robi 2010. dec. 23. 13:53 | Válasz | #76
A becsületes nevem Fehérvári Róbert,1976 március idusán születtem a Tisza jobb partján, jelenleg a bal parton élek Poroszlón.Az ostorok és maga a bőr iránti szeretetemet apai nagyapámtól örököltem.Karikásostorokat bicskatartókat és még sok minden mást készített.Sajnos Tőle már nem tanulhatok,mikor megtehettem volna nem tettem.Sokat vittem a Hortobágyra a hídivásárba és a lovasnapokra, árulta az ostorait,stb.
Minden érdekel ami bőrből készül és keresem az olyan emberek társaságát akiket érdekel ez a téma.Ez a fórum nagyon jó hely erre.Régi olvasója vagyok,nagyon sok hasznos dolgot olvastam már benne.Jelen pillanatban bicskatartót "tudok" készíteni,de szeretnék karikásostort is megtanulni,ami már folyamatban van.Ennyit dióhéjban magamról,további pálinkás szép napot.

galpeter 2010. szept. 12. 17:41 | Válasz | #75
Gál Péter vagyok, 41 éves és szeretem a valódi Magyar értékeket.

Orbán András 2010. júl. 03. 14:31 | Válasz | #74
Szép napot mindenkinek! Elnézést kérek mindenkitől, de én nem készítő vagyok.Rajongok a népies dolgokért, meg lelkes Barantás vagyok. Úgy hallottam hogy az Alföldön nagyon jó minőségű ostort készítenek! szeretnék kérni egy árlistát Szőke Pétertől erre az e-mail címre. Köszönöm.

Sitta 2010. jún. 11. 14:58 | Válasz | #73
Tisztelettel bemutatkoznék.

Kanyó Attila a böcsületes nevem.
1975-ben születtem Ózdon,Putnokon nevelkedtem,2003-ig.Azóta Bp.-en élek.2005-ben ismerkedtem meg az íjászattal,azon belül is a tradicionális "műfajjal".2007 óta versenyszerűen űzöm.Mostanában tettem szert az első ostoromra,és elkezdet foglalkoztatni a dolog,hogy kellene nekem is csinálni.Most ehhez gyűjtöm az információkat.Fel-fel fogok bukkanni a fórumtémákban a különböző idióta kérdéseimmel.
Nagy vonalakban ennyi volnék én...

© Péter 2010. jún. 09. 20:48 | Válasz | #72
Szép estét mindenkinek!
Engedjék meg hogy bemutatkozzam! A nevem Tóth Péter, 34 éves vagyok, Miskolcon lakom. Amolyan lelkes amatőr vagyok ebben a "szakmában". Minden érdekel ami a múlttal és hagyományőrzéssel kapcsolatos. Mindeneim a lovak. A lovak szeretetét nagyapámtól, dédnagyapámtól örököltem. Érdekel a lovaglás és minden ami ezekkel kapcsolatos. Ebben a rohanó világban a ló jelenti nekem a nyugalmat és a békét. Hát hirtelen ennyit magamról.

Isten áldjon mindenkit!

Tibiny88 2010. máj. 16. 08:17 | Válasz | #71
Tisztelettel bemutatkoznék Én is pár rövidke sorban, Hadobás Tibor a becsületes nevem, 1988 Szelek havában születtem Debrecenben itt is élek, lovasíjászkodom már 4 éve, van egy saját kis lovacskám lassan 4éve leszünk együtt, Ő Nekem egy megvalósult álom. Hagyományőrzés de inkább éltetésnek hívnám az egész családomban jelen van, nálunk Mindenki vérnek megfelelően Magyar tudatos. Fontosnak tartom a fiatalság bevonást ( óóó Én öreg ) az éltetésbe a környezet tudatos élet gyakorlását szeretném minél jobban megtanulni használni és tovább adni, hiszem, hogy lesz még szebb jövőnk. Talán ez már közhelynek számít, de hiszem és tudom rossz időben születtem. Szóval talán úgy jellemezném magam egy egyszerű lovas ember.
Őseidnek szent hitéhez, Nemzetednek gyökeréhez Testvér ne légy hűtlen soha!
Minden jót

dani 2010. máj. 11. 09:08 | Válasz | #70
jo lovak

© bander 2010. máj. 07. 22:57 | Válasz | #69
Tiszteletem Mindenkinek!
Sári András a becsületes nevem, 1966-ban vettem levegőt először ezen világon. Baranyában születtem, szép Zalában serdültem, bolyongtam Pest megyében, most meg Szolnokon élek.A tanult szakmám mechanikai műszerész, de sok dolgot csináltam eddigi életemben. 20 éven keresztül rokkantnyugdíjas voltam, a hivatalok most vissza akarnak vezetni a munka világába.
Ezt a honlapot úgy jó fél éve véletlenül találtam meg. Mintha valaki pattintott volna a fejemben egyet a karikással, én meg beütöttem a "gugli"-ba.... A természetet, állatokat, jó embereket kedvelem, talán ezek alapján beállhatok ide, ebbe a sorba. Egy kicsit féltem attól, hogy regisztráljak, de ma erőt adott két dolog. Az egyik a 3 hetes fiam, akinek majd annak idején meg kell tanítani, hogy milyen emberek élnek körülötte és milyen kultúrát vallanak a magukénak. Remélem közel áll majd hozzá. A másik egy rövid mondat, amit a "csárdában" olvastam. Nem idézem, mert még vád érhet..
Hát röviden ennyi volnék én.
Aztán meg a fejembe vettem, csak meg kellene tanulni azt a fonást.

Csanádi Tibor 2010. márc. 14. 21:27 | Válasz | #68

Szép napot a ,,Fórum” olvasóinak!

Nevem Csanádi Tibor /Tupci/. A honlap indulása óta figyelemmel kisérem a hozzászólásokat.
1970-ben születtem Budapesten. A tőle 30-km-re lévő Martonvásáron nőttem fel. A népi kultúrával- azon belül is főleg a néptánccal- itt ismerkedtem meg.
A martonvásári Százszorszép Táncegyüttesben / szazszorszep.hu /eltöltött évek meghatározóak voltak egész életemre. A táncolást a mai napig nem hagytam abba. Az élet először Budapestre, aztán Debrecenbe, majd Karcagra sodort. Jelenleg is itt élek.
Hetente bejárok Debrecenbe, a Vojtina Bábszínházba,
/ vojtinababszinhaz.hu / ahol tánccal egybekötött dramatikus darabokat játszunk, gyerekekkel. E mellett karcagi műhelyemben dolgozok, mint ötvös. Pitykéket – gombokat - ékszereket, zsebóraláncokat, pipaszurkálókat,tűzcsiholó acélokat, lószerszámhoz díszvereteket készítek. Próbálom azokat a fémből készült tárgyakat összegyűjteni- újra alkotni,- amiket eleink büszkén hordtak. E tárgyak nem csak hasznosak, hanem szépek is voltak. Büszkén viselte az ember bicskáját, kampóját, a mellényén a pitykéket. Ezekre a tartós szép dolgokra nem sajnálta a pénzt. A mai ember nagy részének megfelel e tárgyakból az olcsó kommersz,- ha leromlik, eltörik: ,,majd veszünk másikat a nagyáruházban”. Azon dolgozom, hogy ez a szemlélet mind nagyobb mértékben megváltozzon. Hiányt pótolva elkezdtem szíjgyártó szerszámok - árak, vékonyítók, tűk, cérnák, bőrlyukasztók, öntött rézcsatok forgalmazását.
A pitykékről, ékszerekről, illetve az elérhetőségeimről a csanadipityke.hu oldalon találnak bővebb információt.
Szép tavaszt, jó munkát, jó egészséget mindenkinek!


© pernyezsandár 2010. feb. 23. 09:49 | Válasz | #67
Adjon Isten !
Kedves LuixXx, mivel Martin Györgyöt említetted,és Fügedi Jánost. Megkérdezhetem talán Táncművészeti Fősulira jársz, vagy ott végeztél, estleg hívatásos vagy ?
Ha Martint követed,én úgy érzem kellő alázattal vagy. Hamár egy kis néptánc kultúrára terelődött a szó.
Minden jót !

LuixXx 2010. feb. 22. 19:15 | Válasz | #66
Na erre kíváncsi vagyok mit tudtok meg ebből:

Szabó Lajos vagyok (mint már a csárdában is írtam az elejénsmiley ) A Lui az franciául Lajos csak magyarosítottam. smiley Szegeden születtem és laktam már azóta Balassagyarmaton, Miskolcon és most jelenleg Bp-n.
(Az ősöket azért kéne kihagyni mert apum meghalt és így lettem 19 évesen magánvállalkozó fősuli mellett.)
Néptánc az életem mint a mondásom is mutatja: A tánc nem hobbi hanem életstílus!
nos van egy gyűjteményem is pásztorgoldokból de még kell hozzá néhány darab (de azért én büszke vagyok rá mert mindent én gyűjtöttem). Ha lesz időm gyűjteni szeretnék elmenni (mind táncot, viseletet, szokás...stb.) hisz sajnos már nagyon a végén vagyunk hogy a fehér foltokat kitöltsük. Dr Martin György munkáját folytatni kell és tovább fejleszteni illetve belehelyezni a rendszerébe az újabb adatokat.
A táncjelírás is nagyon érdekel ebben nekem Fügedi János segít.

Meg még vannak ezeknél nagyobb és hosszabb távú céljaim is. smiley
Szóval a hajtóerő megvan és irány is. Ezért sem akadok fent ha valamire valahol nem kapok rendes választ. smiley Menni kell tovább még az ember el nem éri céljait!!
És nincs megalkuvás!! sad

Nagyon röviden ennyi! sad

© Szabó Imre 2010. feb. 10. 21:32 | Válasz | #65
Üdözletem
Debrecen városában születtem 1983 április 24-én. Hajdúböszörményben élek mióta az eszemet tudom. A tanulmányaim miatt most Nyíregyházán is éldegélek. A családom mezőgazdasággal foglalkozik és foglalkozott. Az állatokal hamar kapcsolatba kerültem hiszen a háznál mindíg volt disznó, kutya, tyúk, birka, nyúl. Az állatokkal hamar megértettem magam hiszen mesélték a szüleim, hogy volt mikor órákig képes voltam egy helyben állni és nézni mit is csinálnak. Lovat szintén mióta eszemet tudom szeretem de sajnos még nem volt lehetöség tartanom. A pásztorélettel lakóhelyem révén foglalkoztam és foglalkozom. Az elsö karikásomat azt hiszem 10 éves korom körül készítette édesapám. Még nem a legzseniálisabb fonással, de a célnak megfelelt. Megtanultam vele bánni és az erejét tisztelni. Mostanság a ceruzáimat terelgetem gondolataimmmal. Ugyanis grafikus lettem tanulmányaim révén, manapság pedig a tanári pálya rögös ösvényeire készülök. Röviden ennyit magamról.

© Lovász 2010. feb. 10. 12:51 | Válasz | #64
Üdvözletem!

Kecskeméten születtem 1986-ban. Jelenleg Lakiteleken élek. A nagyapám mellett nőttem fel, és mint egy istenre, úgy nézek rá. Tőle örököltem és tanultam mindent, amit a lovakról tudok. Tőle örököltem a termőföld és az állatok szeretetét. Egyik sem a szakmája, de ha úgy adódik szíjjártó, ha úgy, akkor kosarat fon, vagy éppen kötelet, vagy seprűt köt. Mindent megpróbál maga megcsinálni, és amibe belefog, általában sikerül is neki. Én pedig próbálom ellesni tőle, amit ő kitapasztalt. Én még annyival bővítettem ezt, hogy elkezdtem autodidakta módon foglalkozni a népi szabás-varrással, viseletkészítéssel. Sajnos igencsak az elején tartok még. Jelenleg ennek szentelem a kevéske szabadidőmet, meg a lovamnak.

© Oláh Miklós 2010. feb. 09. 21:17 | Válasz | #63
Hódmezővásárhelyen születtem, azóta itt is élek. Családomban az állatok szeretete természetszerű volt. A családi archívumban több kép található az akkori jószágainkról, mint rólunk. A lovak iránti szeretet is magától értetődő volt számomra. Így életem szerves, mindennapi része a lovaglás a lovak közelében való lét. A pásztorok kézművessége és élete mindig is érdekelt. De közelebbről csak 2006 nyara óta ismerkedtem meg vele. Ekkor történt, hogy egy ismerősöm egy ostort adott a kezembe és ettől a perctől kezdve ez is életem részévé is vált. Az ostorkészítés művészete varázsolt el a legjobban, ahogy az egyszerű bőr csíkokból összeáll egy olyan eszköz, ami a pásztor, főleg a csikós, létfontosságú eszköze. Sajnos közelemben nem voltak ostorkészítők, erről a tájról ez a tudás a ménesek, kondák, gulyák eltűnésével és a földművelő, paraszti kultúra felvirágzásával rég kihalt. Így mester nélkül, bőrdíszműves barátom Fehér Attila segítségével láttam hozzá a kutató munkához, hogy hogyan is készül az ostor. Így tapasztalataim nagy részét saját káromra szereztem meg. Ahogyan az ostorral való bánásmódot is csak így sajátítottam el. Mindig is úgy tartottam, ami egyszerű az szép. Az életem nagy részét a lovas életformának szeretném szentelni és minél jobban megismerni eközben ezeknek a "pusztai" embereknek életét, kézművességét, gondolatait és érzéseit.

© Dávid László 2010. feb. 06. 21:47 | Válasz | #62
Adj Isten jó estét. Dávid László vagyok,1968 májusában születtem. Egy bakonyi kis településen élek Kövesgyűrpusztán juhászként saját birkával.Szenvedélyes gyűjtője vagyok a pásztor relikviáknak. Nagyapám kanász volt, testvérei juhászok és egy bognár is volt közöttük. Bakonybélből és Szentgálról származunk. Az 1900-as évek közepén vándoroltak le ide a bakony aljába. Hát ennyi röviden magamról.

balázs istván 2009. nov. 02. 18:30 | Válasz | #61
Adjék az Isten Mindnyájatoknak!

Születtem Mezőtúron 1971-ben. Gyermekkorom óta Hajdúnánáson élek a mai napig kis családommal együtt. A pásztorélet, pásztorművészet és a magyar népzene a mindenem.Ezen csodálatos dolgok szeretetét juhász Nagyapámtól és lakóhelyemtől ( Alföld-Puszta )kaptam.Ennyit magamról.Az Isten áldja meg Kendteket!

© Köllő Zsolt 2009. nov. 02. 17:43 | Válasz | #60
Üdvözlök mindenkit!
Köllő Zsolt vagyok a Velencei-tó mellet lakom egy kis faluban Pázmándon. 1987.10.18-án láttam meg a napvilágot. Már kiskoromban érdekeltek a Pásztoros mindenféle dolgaik. Idén nyáron lent voltunk a Hortobágyon és össze ismerkedtem Ifj Garai Lajossal. Vetem is tőle egy patracot, ugyanis én is csikóskodok de nem bemutatokon, Csak úgy egyszerűen. El sem tudom mondani mennyire imádom a Magyar Pusztán.
Hát ennyi lenne szerény kis bemutatkozásom.

© szücsi 2009. okt. 24. 17:03 | Válasz | #59
Adjon isten mindenkinek.
Szücs József,SZÜCSI vagyok tatabányáról.Nohát megfertőztek engem is smileyEredetileg vidéki vagyok,ezért nagyon közel ál hozzám minden ami a vidékkel kacsolatos.Nagyon érdekel az ősmagyarság de legfőképen a karikás.Kb fél éve van ostorom amit próbálok szóra bírni több kevesebb sikerrel.Bösztörpusztán sikerült beszereznem egy újabat így már kettővel próbálhatok cserdíteni.Bár még nem értek hozzá annyira mint szeretnék de ííímááádom.
Remélem tudtok segíteni sok jó tanáccsal virtuskodás és majdan fonás ügyben is.

© Tunde 2009. okt. 04. 17:53 | Válasz | #58
Sziasztok, üdv mindenkinek!
Keindl Attiláné Tünde vagyok az ország közepétől kb 200 méterre Hernádról.
36 éves vagyok, két nagy fiam van, a nagyobbik 17 éves egy gyönyörű lip félvér paci gazdája és rendszeres lovaglója. Most már 6 éve a szüreti felvonulások csikós fiúja az általam készített ruhájában. Képet is tudok majd mellékelni. Ma kapott Apjától egy karikás ostort és így kerültem ide erre az oldalra.

tobó 2009. szept. 02. 10:01 | Válasz | #57
Sziasztok!Czuprák Tibor vagyok Kisvárdából.

© Szíjgyártó 2009. aug. 25. 09:04 | Válasz | #54
ÜDV MINDENKINEK.
A nevem Szloboda István .1978.02.22-én születtem Dunaújvárosban.Jelenleg Isaszegen élek és dolgozok.A szakmám szíjgyártó-nyerges.Az életem nagy részét a lovak és a velük való foglajkozás töltötte ki.
Kedvelem és müvelem a hagyományos vadászati módokat.Kicsi gyermekként kaptam az első karikásomat,készitteni is elég korán megtanultam de csak a Dunántuli-Sárszentmiklós környékén divatossat.Csikósostort fonni lajosmizsei tanyacsárdánál tanultam 2002ben mikor"csikósnak" szegödtem.1 évig dolgotam ott de rákellett jönnöm ,hogy nem sok közünk volt az igazi csikósokhoz inkább csak részei voltunk 1 parasztvakitó pusztacikusznak.
Mizsén tanultam meg a karikással rendessen bánni és figurázni addig csak kanász módjára rángattam.Szivesen segittek bárkinek bőr vagy fonás kérdésben.
Szép napot!

© vérten bence 2009. aug. 11. 19:46 | Válasz | #53
Sziasztok! Szeretném nektek bemutatni a fiamat Bencét .Most mult három éves ,lovasnapokon csikosként szoktunk fellépni .Hamarabb tudot lovagolni mint járni ,azt hozzá kell tennem hogy sogorom is csikos töle tanulta a csikoskodást.Két évesen még csak egy hintaloval léptünk fel ,ma már egy shetlandi ponival .Szivesen megyünk bárhova fellépni .Elfelejtetem irni hogy ,békésszentandrásiak vagyunk

© Zoli 2009. márc. 29. 16:30 | Válasz | #52
Üdvözletem!

Vódli Zoltán vagyok.1994-ben születtem Székesfehérváron, azóta is itt élek.
Már egészen kis korom óta foglalkoztatnak a karikás ostorok és a pásztorművészet. Az első ostoromat egy öreg (már nyugdíjba vonult) juhász fonta nekem. Azóta én is próbálkozom ostorkészítéssel, nagyon szeretnék megtanulni szép és jó ostorokat fonni. Remélem sokat tanulhatok az ostorkészítésről a fórumozóktól.
Nagyon örülök, hogy rátaláltam erre az oldalra!
Szép napot mindenkinek!

Sz.István 2009. márc. 27. 13:03 | Válasz | #51
Ifj. Szeidler István vagyok Békés megyéből

© szabó lászló 2009. márc. 20. 22:31 | Válasz | #50
No,akkor csak bemutatkoznék,úgy voltam vele,hogy a kemény 40 kis beírásommal nem vagyok aktív tagja az oldalnak!
Tehát,Szabó László vagyok,"vérbeli" szatmári,itt is élek Mátészalkán!!!!
Szegény paraszti családból kerültem ki 4. gyermekként,ami meghatározta az életemet, gondolkodásomat,hitemet,szemléletemet!
Szalkán dolgozok,vadőr,mezőör,"vadászkodom" stb.
Két gyermekes családapa vagyok,boldogan élek,teszem azt amit a Jóisten reám bízott!
Néprajz,néphagyomány,népművészet minden mennyiségben!





S.Margó 2009. márc. 13. 09:19 | Válasz | #49
Magamról röviden: népi iparművész vagyok, viselet- és csipkekészítéssel, hímzéssel foglalkozom FŐÁLLÁSBAN tehát a nap 32 órájában (24 órát meg még időnként éjszaka is). A vita tárgyát képező szűrt én követtem el. Úgy gondolom, hogy tudom hogy mi a népművészet, hagyományőrzés, iparkodom mindennek utánajárni, a megfelelő mintát, anyagot, tudást felhasználva a lehető legjobb darabokat elkészíteni a "mai" igényeknek megfelelően. Ha új feladatot kapok az élettől, mindent megteszek hogy megoldhassam. Én nem csak olvastam, de csináltam is még olyanokat mint: kendervetés,tilolás,szövés,gyapjúfeldolgozás. Abban a kis faluban, ahol én a HARGITÁN felnőttem a gyermekkoromban vezették be a villany és az áramot, petróleum lámpa mellett szőtt a nagymamám. Azt amit ott tanultam, nem lehet könyvekből pótolni, de hogy a támadásokat ki tudjam kivédeni megszereztem az elvárásoknak megfelelő papírfecniket is (bizonyítványok), sosem lehet tudni... amit csinálok nagyon szeretem, a kihívásokat szintén.

pipacs1972 2009. feb. 28. 16:30 | Válasz | #48
édesapám multjából keresek emlékeket

© Csikóslány 2009. feb. 02. 18:44 | Válasz | #47
Üdvözlök mindenkit!
Ökrös Krisztina vagyok, májusban töltöm a 14. életévemet.
Abádszalókon lakom, imádom a lovakat. Lovakkal szeretnék foglalkozni felnőttkoromban is, ménesgazdának készülök.
Kedvenc lovam egy arab félvér póni, szürke kanca, Kati.
Első bemutatóm a 2008-as Abádszalóki Népijáték fesztiválon volt, a csikósbemutatón Dámalovas voltam.
Remélem idén indulhatok a Pünkösdi Királyválasztáson Katin, csikósként. smiley
Bolondulok az ostorokért, főleg a KARIKÁSOKÉRT! Gyűjtöm őket. Még csak egy van, de most vásárolok 2-t.
De igazából minden lovas dolgot gyűjtök. smiley

© lacigulyás 2009. jan. 29. 13:49 | Válasz | #44
Helló,mindenkinek.Engi László vagyok.2006 augusztus óta dolgozom gulyásként a Csanádi pusztákon /Makótól 25km-re./, egy 300 pld-ból álló szürke tehéngulya mellett Lehoczki cimborámmal.Magamról 1975-ben születtem szegeden.1988 óta madarászom.Tagja vagyok a Magyar Madártani Egyesületnek.Ezt a munkahelyet is ennek fényében választottam.Karikásokat kb másfél éve készítek.Szándékosan kerülöm a jellegzetes hortobágyi motívumokat,főként a szironybőrözés kötésmódjában , ill. a nyél tekintetében.Lévén hogy kiskunsági vagyok, a kisgkunsági motívumokat próbálom felkutatni,és alkalmazni, a saját ötleteimmel vegyítve.Merthát attól lessz egyedi és névhez köthető egy ostor,ha a készítője a saját ötletét is belerakja úgy, hogy közben hű marad a saját területére jellemző motívumokhoz.Ennyit szerettem volna írni.Isten segítsen mindenkit az álmai, és céljai elérésében.

© ifj lehoczki mátyás 2009. jan. 21. 19:51 | Válasz | #43
IFJ LEHOCZKI MÁTYÁS VAGYOK GULYÁS BÉKÉS MEGYÉBEN.

© Zagyva Imre 2008. dec. 13. 17:17 | Válasz | #42
Szép estét mindenkinek. Zagyva Imre a nevem Debrecenben élek és itt is születtem úgy jó 44 évvel ezelőtt. Gyerekoromat Sárrétudvariban töltöttem mintegy húsz éve élek a Cívis városban. A karikásostorral már gyerekként megismerkedtem és sajnos egy 1947-ben készített ostort el is herdáltam. Sokáig nem foglalkoztatott a dolog én is rohantam a világgal mint sok más honfitársam és az értékeink elhomályosodtak. Úgy 3 éve hogy egy íjász bemutatón kedvet kaptam az íjászkodáshoz. Ennek kapcsán kerültem ebben az évben Kunszentmiklósra ahol a Kurultajon felejthetetlen élmények mellet úgy éreztem hogy szert kell tennem egy karikásra. Az elsőt az idei hortobágyi hídi vásárba vettem, ami arra jó volt hogy az ostor iránti szeretetet ismét megerősítse bennem. Azt hogy ki készítette nem tudom, de már a másodikat Bakosi István készítette, aki úgyanazt a mesterséget űzte mint én mielőtt az ostor készítésbe belefogott volna, talán ezért is választottam az ő keze munkáját.Az oldal címét egy böszörményi jó komámtól tudtam meg aki maga is hagyományőrző.
Na hát egyenlőre ennyit magamról, mindenkienk erőt és kitartást kívánok a hagyományaink őrzéséhez és ápolásához.

© Íjász 2008. nov. 01. 21:09 | Válasz | #41
Előbb szóltam és csak eztán köszönök, nem ez a módi, de most ez így sikerült. Engedjétek meg, Fődi Péter a becsületes nevem 34 esztendős vagyok és Jászberényben élek. Előbb kezdtem el íjászkodni és csak aztán találkoztam
A Karikással. Mivel vidéken, falun nöttem fel a családom és az ismerősök is javarészt állattartással foglalkoztak, így közel került hozzám a természet és őseink kúltúrája. Karikást max. csak a Tenkes Kapitányában láttam, de mivel a nagyapám fuvaros volt ostor azért csak akad a háznál, míg el nem törtem sad. A mostanit Bakodpusztán vettem, egy ottani csikóslegény készítette, Ti biztosan találnátok rajta kivetni valót, de annyira kilógott a Német túristáknak készített "remekművek" közül, hogy nem hagyhattam ott szegényt. Üdv

Öreg Csendi 2008. aug. 26. 16:37 | Válasz | #40
Csendes István vagyok 1959-ben születtem.GYermekkorom nyarait Nádudvaron és aMihályhalmán felejthetetlen Nagybátyámmal töltöttem. 6-7 évesen már kintvoltam a gulyaszálláson egy akkora karikással,hogy elrántott. Tavaly halt meg Nagybátyám az ostor hozzám került így Báttya velem maradt. 1982-ben vettem egy ostort aHortobágyon,sajnos a készítőjét nem ismerem. Szőke Péter honlapját böngészve a nyéldíszítése alapján nagy valószinüséggel Ludman Lajos készítette. Két fiam van mindkettő aHajdú Néptánceggyüttes tagja. Gerő a Morotvában és a Szeredásban énekel.Feleségemmel alapító tagjai vagyunk aHAJKEFÉ-nek.(Hajdú Kezdő Felnőtt) mindenkit szeretettel várunk ebbe a folkőrültek gyülekezetébe !

Öregkutya 2008. aug. 23. 06:42 | Válasz | #39
Tisztelt honfitársaim!Nevem Németh Béla budapesti lakos,a karikásostor használatát gyermekkoromban tanultam meg a cecei kondástol akit csak ugy ismertünk hogy az Öregcsihar.Nagykopé és jó humorú ember volt Isten nyogosztalja,a legenda szerint még a bajaigyorsot is megállította a karikás segitségével.A történet szerint a Sárrétében őrizve disznókat mindég durrogtatott az arra halado vonat masinisztájának mignem egyszer az öreg egy kiszáradtfa ágán átdobta az ostort talpa alá egy kiszáradt hatot téve fölkötötte magát,nyelve a melléig,a masiniszta látva az emberhalált vészfékezéssel állt meg nyilt pályán,nos a történet szerint kishiján börtönbe került szabotázs miatt a jóöreg. Magamrol:56 éves vagyok a pályaválasztásom nem igazán sikeredett mert amit szerettem volna azt nem engedték a szülők.Na mi akarsz lenni fiam?csikosgulyásbetyárvadásztengerészerdészkondás- mondom én ,később egy nyakleves hatására a tengerész kimaradt mert ott sokat kell távol lenni ÉDESHAZÁMTOL,igy lettem szerszámkészitő majd gkvezető most területiképviselő.A szerelem a gyermekivilággal azomban soha nem mult el.Nekem mind az értékes ami sokaknak idejemult szemét.Az egyszerű parasztivilág és a pásztor és betyárvilág az állatok a szép lovok a jóborok finom magyarízek az Istentisztelere hívó harangszó,a szemembe könnyeket csaló katónanótáink,táncaink egyszóval minden ami a HAZÁMAT jelenti. Van ostorom egy jóféle békéscsabai,ijam,fokosom ,citerám amit nem csak falidisznek használok,ezek a szeretett tárgyaim feleségemem és két szép lányomon kívül, Köszöm a lehetőséget a bemutatkozásra.

Gábor 2008. aug. 21. 08:42 | Válasz | #38
Akkor itt is bemutatkoznék. Dr. Varga Gábornak hívnak, somogyi származású vagyok, jelenleg Pécsen lakom. A karikásokkal gyerekkoromban ismerkedtem meg, amikor a nagyapámmal legeltettük a falu teheneit, de erről már bővebben írtam a szaktopicban. Na meg a Tenkes kapitánya is adott némi motivációt.

32 éves vagyok, 2008 -ig a Határőrségnél dolgoztam, az integráció óta ugyanazt a munkát csinálom, csak kék vállappal.

Hobbym a harcművészet, thai boxolok, valamint íjászok. Illetve van egy pitbullom, akivel súlyhúzó versenyeken tervezek részt venni. De érdekel minden, ami természet, horgászat, vadászat, lovaglás, pásztorkodás, lovaglás.

© Attila 2008. júl. 29. 09:58 | Válasz | #37
Üdv mindenkinek!
Rutai Attila vagyok Szeged mellett egy falun Ruzsán lakom.1990-ben születtem Kiskunhalason, a szegedi tudományi egyetem biológia karára kerültem az idén. Nagy hobbim a lovaglás valamint minden ami hozzájuk kapcsolható, így kerültem kapcsolatba a karikás ostorokal is.

Maier Péter 2008. júl. 27. 18:33 | Válasz | #36
Üdv! Maier Péter vagyok jelenleg budapestről. 1975-ben születtem Veszprémben. Azon kevesek közé tartozom, kiket körözött a hatóság lólopásért(alaptalanul).
Fiatalon, lótartásból éltünk. Megtörtént, hogy 100km-re vettünk lovakat vásárban, pénzünk nem volt elfuvaroztatni, így lábon hajtottuk haza a jószágot. Semmit nem bántam meg. A lovak az életem...

karaffagyé 2008. júl. 26. 11:51 | Válasz | #35
Krasznai Gyula vagyok, ám Karaffa Gyula néven publikálok irodalmi lapokban.

1964-ben születtem Nyíregyházán, Pócspetriben nőttem fel, nagyon szegény körülmények között. Nagyorosziban élünk.

Az iskolák elvégzése után autószerelőként dolgoztam 10 évet, majd bőrös (papucs-tok és dobozkészítő) lettem. 11 zsűrizett tárgyam van, ami inkább iparművészet kategóriába tartozik.

13,5 évig hivatásos BV tiszthelyettes voltam Budapesten, Balassagyarmaton.

A népművészet, hagyományőrzés mindig érdekelt, tagja vagyok a Dunakanyar Népművészeti Egyesületnek, és a Sugárkankalin Turisztikai Egyesületnek. A hagyományok őrzését fontosnak tartom, de jelenleg csak a művelőit csodálom. Belekontárkodni a dolgukba nem akarok.

1980-óta írok verseket, 1987-óta jelenek meg országos lapokban is. Két kötetem van, az Épphogy csak beszólok című mesegyűjteményem, és a Pipafüst című versekönyvem. (mindkettőt feltettem a gmailra, szabadon letölthető) Meseírónak tartom magam, ami a magyar néphagyományok egyik szép ága!

Feleségem matematika-rajz szakos tanár, ő illusztrálja meséimet, verseimet.

Négy gyermekem van, fiam 18, lányaim 16-14-12 évesek.

Állatokat is tartok, hat kecském van jelenleg, s két kutyám. Számomra nem idegen a paraszti élet, hiszen abban nőttem fel, így minden munkát magam végzek. (kaszálás, állattartás, állatvágás, sajtkészítés, szalonna-sonka füstölés, stb.)

2006-óta ismét vállalkozó vagyok, vállalkozásomba kézművesfoglalkozások tartása, piacozás, bőrtárgyak készítése, nyelvi lektorálás, könyvszerkesztés, irodalmi tevékenység, számítógépes munkák tartoznak.

Két és fél éve alapítottam és szerkesztem a Börzsönyi Helikon nevű internetes irodalmi-művészeti folyóiratot. Elérhetősége: www.retsag.net vagy a helikon.retsag.net

Elérhetőségeim: 2645 Nagyoroszi, Petőfi út 19
0630-383-5385


Isten áldjon mindannyiunkat!

Áron 2008. júl. 18. 14:27 | Válasz | #34
Pekár Áron vagyok Nagyszénásról, születtem 1997 feb. 12 . gulyásbojtár vagyok. A papámtól és egy távoli rokontól tanultam meg az ostor csergetést nem rég tanultam meg a cikó csergetést mot itt vagyok 1 hónapig romániába (Székelyudvarhely)

© pörgebajusz 2008. júl. 06. 13:06 | Válasz | #33
Adjon Isten Jó Napot .
Vajkó Attila Ákos a nevem Sátoraljaújhely városban születtem 1972-ben . Sok generációs juhászcsaládból származom apai oldalon . Anyai oldalon a mai Szlovákia területén lévő Tőketerebes ről származnak az anyai nagyszüleim , csak ugye TRIANON !!!. Nagyapámék a Bodrogközben születtek , éltek majd S.újhely külterületére költöztek az '50-es évek elején .
A családi tradíciót nagyapám korai halála óta nem viszi tovább senki , nincs is senkinek affinitása hozzá rajtam kívül . Nagyon szeretnék juhászkodni mihamarabb , gyűjtöm a pásztorálettel (legyen az csikós , gulyás vagy juhász) kapcsolatos tárgyi emlékeket , használati tárgyakat . Kedvenc lófajtáim a nóniusz és a shagya arab , juhok közül a hortobágyi racka , a gyimesi racka és a cigája jelent juhot a szememben , a többi csak birka .
Nagyon szeretek minden őshonos magyar állatot , a magyar szürkemarha birtoklása nemsokára beteljesül , Én csak ezeknek szeretnék élni , a magam ura lenni , önnfenntartóan gazdálkodni .
Ennek kb. 2010-re lesz realitása . Jelenleg Tiszalökön lakunk , feleségem a helyi BV. Intézetben nevelő . Lányaim 14 és 18 évesek .
Van egy karikásom G. lajos bácsi készítette .
Szeretnék egy szép sziki nóniusz csikóshátast de ez még a "jövő zenéje " . Akinek esetleg juhászkampó , csengő , kolomp , stb ... van a birtokában és felesleget képez számára , megveszem vagy barterba megoldjuk .

© Harangi Flórián 2008. jún. 15. 16:49 | Válasz | #32
Harangi Flórián vagyok.Nagyhegyesen lakok.Hobbim a bőrművesség.Készítettem már:tarsolyt,dohányzacskót,tolltartót,alkarvédőt,sallangos fakulacsot,faliképet bőrből.Most készült el az első karikásom egy Hódmezővásárhely kötélkarikás.10 éves vagyok.Íjászkodok.

Dr.V.ker 2008. jún. 11. 11:13 | Válasz | #31
Sziasztok!

Horváth Bence vagyok
1991. december 3.án születtem Tatán .Június 22.-re birtokomban lesz egy karikás és azzal szeretnék minden jót megtanulni. 5 éve Aikidózom mesterem:Elsner László (5.dan)
Szeretek sportolni.Tanulmányaimat jelenleg a Pápai Református Gimnáziumban végzem.

© Ozsvald 2008. jún. 07. 21:44 | Válasz | #30
Üdvözletem!Ozsvald László a nevem ,1963-ban szulettem ,szlovákiában élek Somorja városkában(felvidék).Nagyon érdekel a magyar néprajz ,a hortobágyi emberek dolgai ,szerszámai,de leginkább az ostoraik.Jó ,hogy van ez az oldal ,sokat lehet tanulni belole...Minden jót

Gyurkó Dávid 2008. jún. 07. 19:03 | Válasz | #29
Üdv!Gyurkó Dávidnak hívnak.12éves vagyok,Komlón élek,Baranyában.Kb.2éve tanultam meg bánni a karikás ostorral.Egy hagyományőrző íjász baráti kör tagja vagyok./Főnix/Itt úgy becéznek,hogy Isten Ostora,mert minden érdekel,ami a csikósokkal karikás ostorral kapcsolatos.Idén nyáron a szüleimmel a hidi vásárba készülünk Hortobágyra.Nagyon szeretnék találkozni valakivel aki megtanít ostort fonni.

Magyar András 2008. jún. 06. 11:30 | Válasz | #28
Szervusztok!
Magyar András a nevem.
1965 június 27-én születtem Hódmezővásárhelyen.
Most Szegeden élek és a szegedi Móra Ferenc Múzeumban dolgozom.
Sokat törtem a fejem, hogy csatlakozzam-e forumhoz, de mint látjátok döntöttem. A szemtől-szemben történő beszélgetéseknek vagyok a híve. De talán a forumon keresztül is segítségére lehetünk egymásnak.

© typosonic 2008. máj. 26. 12:44 | Válasz | #27
Üdvözletem mindenkinek! Cserépy László vagyok Budapestrôl. 1971-ben születtem. A néprajz szerelmese vagyok. Elsôsorban a pásztormûvészet (ebben is leginkább a fafaragás) és a népi építészet a kedvenc "hobbim". Minden érdekel, ami ebbe a körbe tartozik - így is jutottam el hozzátok. Legkedvesebb tárgyam a juhászkampó. Ha valami szépen faragott darabot tud valaki eladót: vevô vagyok rá! Amúgy tipográfus a foglalkozásom, és mostmár gazdája vagyok egy szép (de rengeteg munkával felújítandó) parasztháznak Nógrádban.

Marianka 2008. máj. 21. 00:31 | Válasz | #21
Sziasztok! Szabo Marianna vagyok, 79ben szulettem Szegeden, Los Angelesben elek 8 eve. A Los angelesi Karpatok magyar neptanc egyuttes egyik lelkes tagja vagyok, nagyon szeretem a magyar kulturat, es messze kedves hazamtol meg jobban a szivemben viselem.
Kb. 1 honapja kezdtem el az ostorok utan jobban erdeklodni. Volt szerencsem Adam Winrich-tol tanulni egy-ket dolgot, remek tanar, sokat tanultam tole, de meg nagyon uj vagyon ebben a temaban. De azert mar szepeket tudok csattintani. smiley
Juniusban Magyarorszagra latogatok, szeretnek par ostort venni, ha valaki tud ebben segiteni es tanacsot adni azt szivesen fogadom. Nem szeretnek "csak" egy disztargyat vasarolni...Es persze minden fele ezzel kapcsolatos rendezveny erdekel.
Remek weboldal, nagyon orulok hogy ratalaltam!!!

Kopecsni Gábor 2008. máj. 15. 13:57 | Válasz | #20
Kopecsni Gábor
Születtem: Dunaszerdahelyen, Felvidéken, 1981.november 1.
A többiektől eltérően egy szegény családból származom, nem szégyellem, mert amiben tudnak, támogatnak, néha nehéz körülmények között is... Édesapám a pozsonyi hajógyárban dolgozik, mint hegesztő, Édesanyám a Pozsonyi Szent Farciska Kórház ápolónője. Bátyám bizonsági őr. Apai ágról csallóközi, Dunaszerdahelyről, anyai ágról palóc vagyok, Gömörvidékről, Péterfaláról.
Középiskolám: Mezőgazdasági középiskola farmer (állattenyésztő) szak, Dunaszerdahely
Kőrösi Csoma Sándor Buddhista Egyetem diplomása
A Tan Kapuja Buddhista Főiskola Budo Aikido szakirány végzős hallgatója vagyok
harcművészeti múltam: 4 év shito ryu karate, 2 év tai chi és chi kung, 6 év aikido, 3 év Baranta, 3 év lovasíjászat (hobby szinten)
Felvidék Baranta vezetője
Baranta Bars-oktur fokozaton
Kezdeményezője és alapítója a: alistáli (Felvidék), pozsonyi (Felvidék), győri (Magyarország), gidófalvi (Erdély) Baranta csapatoknak
dunaszerdahelyi Hadik András Baranta (Felvidék - www.aranykeret.gportal.hu)és a brassai Barcasági Baranta (Erdély) csapat edzője
Nemzeti válogattt tagja (www.baranta.net)
2007-es Baranta Nemzeti Öskü Bajnok
2008-as Csíksomlyói Pünkösdi kerál smiley
gyűjtéseket végzek a magyar népi harcmodorból
karikásostor tanulmány készítője

© h.tam 2008. máj. 09. 19:43 | Válasz | #19
Horváth Tamás vagyok.
Hajdúböszörményben születtem és élek.
Hajdúsági Múzeumban dolgozok.

© sanyi 2008. máj. 09. 14:46 | Válasz | #18
Üdv.
Szabó Sanyinak hívnak, a Beregben születtem, Bp-en élek, a Börzsönyben lovagolok

Denghezik 2008. máj. 07. 08:35 | Válasz | #17
Demény Elemér vagyok,Székelyudvarhelyről ,1975-ben születtem.Van egy Etele fiam aki három és fél éves,és egy Emes lányom aki másfél éves.Harmadik gyerekünket december közepére várjuksmileyHálát adok Istenemmek,hogy magyarnak termtett,e szerint élek,cselekszek.A karikással a baranta által ismerkedtem meg,mi harci ezközként használjuk leginkább.Amióta a kezembe kerűlt ,gyakorlatilag a szerelmese lettem...mindig magamnál hordom a csomagtartóban,s ha 10 perc időm akad,mindig előveszem smileyTisztelem őseimet és büszkén viselem magyarságomat,minden bújával/bajával.Szeretem a betyárvilágot,egy kicsit (lelkületben) mi is azok vagyunk smiley)

kerekes 2008. ápr. 22. 07:49 | Válasz | #16
Kerekes Zoltán vagyok 1976-ban születtem Balmazújvároson. Van egy 4 éves lányom és egy 7 hónapos fiam. Én tiz éve vagyok tűzoltó de gyerekkorom óta szeretek állatokkal foglalkozni sőt abban is nőttem fel, mivel nagyapám gulyás, mig a nagybátyám juhász volt.

© SZARKA TAMÁS 2008. márc. 14. 21:02 | Válasz | #15
SZIASZTOK SZARKA TAMÁS VAGYOK.
1971-BEN SOPRONBAN SZÜLETTEMÉS AZÓTA IS ITT LAKOM.
SZERETEM A RÉGI MAGYAR DOLGOKAT MINT AZ ÍJÁSZAT, LOVAK, OSTOROK. VAN EGY 11 ÉVES LÁNYOM Ő LOVAGOL, AMIT SAJNOS ÉN NEM TUDOK TÉRDSÉRÜLÉS MIATT. VILLANYSZERELŐ A SZAKMÁM ÉS A LEGNAGYOBB ELEKTROMOS SZOLGÁLTATÓNAL DOLGOZOM.
SZAKITOM
Válasz 'szilárd' üzenetére (#14)

szilárd 2008. feb. 29. 21:48 | Válasz | #14
No ha már ajtóstul rohantam a házba(szokásom szerint)!Bemutatkoznék.Sándor Szilárd vagyok Hortobágyról.Valahogy az évek során szerelmese lettem a karikásoknak,Főleg mikor szinte érezhető közelségben éltem a puszta szélén Mátán.A másik nagy lökés amikor Édesapám vasasmber létére(igaz eü.okokból)57évesen elkezdett bőrrel foglalatoskodni immár 7 éve.Jó mesterei voltak és vannak(Id.Garai,Szabó Gábor bácsi,Juhász Imi,Bácsi Pityu)Mára elért odáig,hogy zsürizett karikásai és bicskatartói vannak.Ha valakinek bármiben tudok segíteni nagyon szivesen venném a megkereséseteket!

© edusó 2008. feb. 29. 10:44 | Válasz | #13
1972-ben születtem,21 éve lovazom,olyan emberektől tanultam a szakmát mint:Némethy Tamás,Bábel Sándor,Lénárd Béla,stb.....Tanulóként mi is bemutatóztunk Apaj pusztán,de hallom hála a privatizálásnak az enyészeté lett Apaj is.

kerecsenyfi 2008. feb. 07. 13:26 | Válasz | #12
Üdv Mindenkinek!

Szeretnék én is bemutatkozni nektek. Szokolovszki Géza vagyok, Szabolcs megyében lakok, de Sopronban élek, végzős erdőmérnök-hallgató vagyok. 7 éve íjászok, ötödik éve néptáncolok. Minden érdekel, ami régi és magyar: tánc, ének, viselet, népszokás, tárgyak... Lovakhoz egyelőre nem sok közöm van sajnos, idővel pótolom, a karikás mint harci eszköz kezdett komolyabban érdekelni. Persze gyerekkoromban nekem is volt több is, így azért nem teljesen idegen....
Ha valakinek faanyagról vagy élő fával kapcsolatban van kérdése, szívesen segítek.

Géjza

nyakashajdu 2008. feb. 01. 20:02 | Válasz | #11
Hajdu Albert a nevem.
'85-ben, amikor leszereltem a katonaságtól a Hortobágyi Nemzeti Parknál álltam munkába, mint természetvédelmi őr és első ostoromat Kiss Jani bácsival, a magyargulyással készíttettem el. Később, '89-ben megszületett a kisfiam és azonnal rendeltem néki egy kisostort Janibácsitól. Hiszen ott lógott a kiságyán az apró késtartó, amit szintán Janibácsi csinált, és a kis csikócsengő is, hadd szemlélje a pusztai csöppség. Néhány nap múlva izgatottan mentem Janibácsihoz, hogy kész van-e már az ostor, és már mutatta is a takaros kis szilvafanyelet, amit kedvtelve és elgondolkodva forgatott erős kezében. Volt is már valami beleverve. Mondtam kifizetem. Erre Ő, ráér, majd ha kész lesz. Aztán sokszor megfordultam még a jó öregnél, láthattam is, hogyan készűl a kisostor, de bármikor a kezébe vette, annyi szeretettel szemlélte, hogy alig fért el abban a kis szobában az a nagy szeretet. És mikor megkérdeztem, mikorra lesz kész, mindig csak anyit mondott, mire használni tudja kész lesz. Most is itt lóg a kisostor a falon, a nyelébe beleírva: Hortobágy, 1992.
2016.nov.13 10:17 | #1
nyakashajdu 2008. feb. 01. 20:02 | Válasz | #11
Hajdu Albert a nevem.
'85-ben, amikor leszereltem a katonaságtól a Hortobágyi Nemzeti Parknál álltam munkába, mint természetvédelmi őr és első ostoromat Kiss Jani bácsival, a magyargulyással készíttettem el. Később, '89-ben megszületett a kisfiam és azonnal rendeltem néki egy kisostort Janibácsitól. Hiszen ott lógott a kiságyán az apró késtartó, amit szintán Janibácsi csinált, és a kis csikócsengő is, hadd szemlélje a pusztai csöppség. Néhány nap múlva izgatottan mentem Janibácsihoz, hogy kész van-e már az ostor, és már mutatta is a takaros kis szilvafanyelet, amit kedvtelve és elgondolkodva forgatott erős kezében. Volt is már valami beleverve. Mondtam kifizetem. Erre Ő, ráér, majd ha kész lesz. Aztán sokszor megfordultam még a jó öregnél, láthattam is, hogyan készűl a kisostor, de bármikor a kezébe vette, annyi szeretettel szemlélte, hogy alig fért el abban a kis szobában az a nagy szeretet. És mikor megkérdeztem, mikorra lesz kész, mindig csak anyit mondott, mire használni tudja kész lesz. Most is itt lóg a kisostor a falon, a nyelébe beleírva: Hortobágy, 1992.

© Nagy Zsolt 2008. feb. 01. 19:34 | Válasz | #10
Üdvözlök mindenkit!
Először is az oldal gazdáinak gratulálok!
Nagyon színvonalas, a zene szuper.

Másodsorban pedig bemutatkozom, Nagy Zsoltnak hívnak,Berettyóújfaluban lakom.
Nős vagyok, vagy egy 7 éves kisfiam.
Hála istennek évek óta van szerencsém, saját lóval, szerszámmal, karikással,lovasnapokra eljutni,és ott csikósbemutatókon résztvenni.
Röviden ennyi, ha bárkinek bármiben tudok szívesen segítek.
Csikóskantár,rézcsat,vagy hasonló dolgok beszerzésében már "kitaposott utam van".Írjatok.
Sziasztok!

Nonius87 2008. feb. 01. 09:04 | Válasz | #9
szevasztok. jakab tamás a nevem 1987 ben születtem kalocsán ott is élek, öregapám lovasparaszt volt, nála szerettem meg a lovas életet majd 2006 ban elmentem dolgozni a közeli lovas centrumba bakod pusztára, ott csikoskodom minden szezonban. nagyon jo az oldal mindent eloolvasok mert nagyon érdekes dolgokat olvashat itt az ember

© pernyezsandár 2008. jan. 21. 15:15 | Válasz | #8
Na akkor adjon Isten csak!
Nevem Bácsi István 1963-ban születtem Hajdúböszörményben azóta itt élek.
A helyi Bocskai István gimnáziumban dolgozok 1989 óta oktatástechnikusként.
1979-80 nyarán az akkori Hortobágyi állami gazdaságban Mátán dolgoztam/ még 16 voltam akkor / Amit már emlitettem a fórumban , abban az időben virágzott a lovasélet a Hortobágyon, Az a két nyár egy életre meghatározta további viszonyomat a pusztával az ott élő és dolgozó emberekkel. Már nem vagyok egészen fiatal, de ebböl következően még megélhettem olyan dolgokat a Hortobágyon aminek már maradék nyoma sincs.Még ismertem a csikós R.Tóth Istvánt a gulyás Kiss Jánost, juhász Mészáros Józsi bácsit, akik nagyon sokat tudtak a pusztáról állatokról és bizony lehetet jó dolgokat tanulni tőlük.
Az ostorkészítést id Garai Lajos bácsitól tanultam.
A hagyományt megpróbálom olyan formában is őrizni hogy juhokat tartok. Egy 25 db-os tözskönyvezett fekete hortobágyi racka állományom van, amivel a Magyar rackajuh tenyésztő egyesületben vagyok tag.
Nős vagyok, 2 fiu gyermek apja. A hortobágy nekem az örök szerelem.
Egyenlőre ennyi.
Minden jót !

© kállay lászló 2008. jan. 20. 20:10 | Válasz | #7
Sziasztok!A nevem Kállay László,nemrég találtam ezt a honlapot,mindent elolvasok,minden érdekel ami ehhez a témához kapcsolodik.1974 szeptember 16án születtem Hajdúnánáson.Tősgyökeres hajdúnánási gazdálkodó családból származom,már 1650 óta itt él a családunk.Apai nagyapám "agromonus"volt,istenként néztem rá,ő fertőzött meg ezzel az életformával.Most kezdtem el amatőr szinten citerázni,a feleségem pedig nótaénekes.Barátaimmal alapítottunk egy lovasklubbot,ami elég jól müködik.Van köztünk három profi csikós,és rendszeresen tartunk háziversenyeket is.Minden vágyam,hogy egyszer kiköltözhessek a nagyapám féle tanyára,Tokaji Laci barátommal./mivel a kiscsaládom nem akkar jönni./
Most jelenkeztünk lovas mezőőrnek,ha sikerülne egy álom teljesülne.
Röviden ennyi.Jó estét.
Más:Tudok egy hölgyet,aki elfogadható áron csinál csikósruhát,és mellényt.

Varjú Gyula 2008. jan. 19. 19:18 | Válasz | #6
Sziasztok!!
Varju Gyulának hívnak 1991 február 5én születtem Gyulán!!Okányban lakom ami Gyulához kb. 40 km.re van!Nagyapám juhász volt a tsz-ben.Az ő édesapja pedid még a maszek világban egy zsidó földbirtokosnál volt juhász csak annyi külömbséggel hogy ő számadó volt!!A nagyapám nagyon jó juhász hírében állt:nagyon jó bírkái voltak párja nem volt az egész határban! Egyszer ellenőrzésre került a sor egy meleg nyári napon tudni kell hogy ő kánikulában sosem legeltett inkább éccaka,, a melegben inkább elment mulatozni a szomszéd faluba egy Cigánykocsma nevezetű helyre!Ekkor mikor nem találták a nyáj mellet el is tanácsolták a tsz-ből!Ide hoztak egy másik juhászt romániából de annál nagyon leromlottaka birkák majdnem mind lesántúlt!!Akkorra már ő is elszegődött Vátyomba juhásznakDe úgy döntött a tsz-elnök hogy nagypámat vissza kell hozni!
Vissza is jött!! !
Én Gyulán tanulok a Harucker György középiskolában, Belügyi rendészeti szakon 3.éves vagyok!Ha ezt az iskolát elvégzem akkor miskolcra szeretnék tovább menni egy rendőr szakközépiskolába!Az iskola mellet renszeresen lovagolok!Van egy lovam kisbéri félvér kanca!Hobbi szintem és verseny szerűen csikóskodni szoktam idén nyáron is több bemutatón és versenyen vettem részt van olyan verseny amit én nyertem meg olyan is volt ahol közel voltam az első helyhez!Amúgy nállunk ez a csikóskodás családi foglalkozás Öcsém is és Apukám is űzi!nagy álmom hogy eljussak a szarvasi világtalálkozóra és egy Hortobágyi országos csikósbajnokságra!a Karikás ostorokat nagyon szeretem!Van is egy nagyon jó ostorom amit egy hortobágyi csikós csinált Juhász Imre.Emellett az ostor mellet van még egy pár itthon vannak köztük Bugaci ostorok is!Felszerelésem semmiben nem szenved hiányt meg van minden a berakott hortobágyi csikósruhától kezdve a Debreceni tulipános cifraszűrig!A családom és jomagam állattartással foglalkozunk!
Jól van ennyit magamról és a családomról!
Üdvözlettel Varju Gyula

Jóska 2008. jan. 19. 17:42 | Válasz | #5
Beállok én is a sorba.

Marticsek József, szül 1975, Budapest. Apai vérvonalból ered a vidék szerete, Nagyszüleim Cegléd mellett, Törtelen, egy szép kis tanyán éltek, gémeskúttal, kubikgödörrel, minden nap felsepert udvarral, meg sok jószággal (Szegfűvel a kedvenc tehénnel). Furcsa találkozni a tájházakban az ő hétköznapi életükkel... Volt ott is ostor kenderfonású kancsika, de inkább a "gulyagyep", a Gerje patak, meg a mocsári teknős fogása közben nyílt rá a szemem az Alföldre.

Két éve tanulok pásztorfurulyázni, ott mégtöbb hasonló gondolkodású emberrel ismerkedtem meg, jó látni, hogy mennyi a hasonló gondolkozású.

A lovak anyai vérvonalból jönnek, gárdonyban van nagyszüleimnek nyaralója, ott volt egy lovarda, oda jártam ki "ganyézni" és lovagolni cserébe. Te jó Isten mennyi karikást szaggattam ott szét. Nem volt abban a lovardában semmi hagyományőrző irányultság, csak jó erős lószag...bálahordás, kazalrakás, lókörmözés, és szőrénvágta..

Mostanában meg éppen a Magyar Madártani Egyesületbe szegődtem el állásba, de jelenleg egy célom van: vidéken megvetni a lábam, mert ebből a városban csak egy jó: amikor áthúzva látom a nevét a táblán.

Amúgy Gödöllőn végeztem az agráron.

Pápai Viktor 2008. jan. 19. 16:05 | Válasz | #4
Szervusztok!

Pápai Viktor vagyok! Hozzászólást nem nagyon írtam még eddig egyik témához sem, de olvasom a fórumot renszeresen. Nagyon örülök hogy találtam egy ilyen honlapot, és minden elismerésem Péteré! Kívánom neki hogy adjon Isten erőt a folytatáshoz(mind honlapilag és mind ostorilag)!

Szóval: Pápai Viktor vagyok, Szolnokról. 1991 májusában jöttem a világra, 6 éves koromtól néptáncolok, és már 3 éve vagyok tagja a szolnoki Tisza Táncegyüttesnek, amire nagyon büszke vagyok. ( A Tisza előtt az utánpótlásban táncoltam).
Minden érdekel amit elődink öröksége. Tánc, szokások, életmód, eszközök, díszítésmód stb.
Jelenleg egy gimnáziumban tanulok Szolnokon, és majd Debrecenbe szeretnék menni néprajz szakra.


A néptáncban az a szép, hogy régebben úgy táncoltak ahogyan éltek, mi meg arra törekedünk hogy úgy éljünk ahogyan táncolunk... !

© Hadházi Balázs 2008. jan. 19. 15:48 | Válasz | #3
Hadházi Balázs a becsületes nevem.1990 -ben születtem s most Hajdúsámsonban élek egy szép nagy családban.A Hadházy név nemesi család volt Hajdúhadházon. Hadháziakról egy könyv is megjelent (melyben szépen vissza lehet vezetni őseimet az 1500-as évekre,én is benne vegyok ).
Most a debreceni Dóczy G.-ban tanulok.

Kicsi korom óta szeretem az állatokat ami párosúlt a paraszt,betyár,pásztor világ szeretetével.Bár énnekem mesterem nem volt de nagyon szeretek faragni(fa,csont) tojást karcolni,fonást most tanulgatom(bálamadzagon) mivel a bőrt ki kell érdemelni mondta egy öreg pásztor.(úgyhogy minden tudásomat képekről,könyvekből és persze lassan gyarapodó tapasztalataimból szereztem)
Fő erősségem viszont a rajzolás,szobrászkodás amiben gondolhatjátok miket alkotok.Valószínű hogy ilyen irányba fordulok a jövőt tekintve.

Minden társadalomnak léteznek továbbörökíthető értékei, de korántsem egyformán tartja fontosnak védelmét, korántsem törődik eléggé a továbbadással. Pedig: "ki múltját nem becsüli, jövőjét nem érdemli..."




© Szűcs Vendel 2008. jan. 19. 13:18 | Válasz | #2
Szűcs Vendel vagyok. 1983-ban születtem. Győr és Pannonhalma közt félúton fekvő Nyúl nevű falu lakosságát gyarapítom. Jelenleg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gépészmérnök hallgatója vagyok , e miatt Budapesten tartózkodom többet. A karikásostorok iránti szeretetem kiskorom óta megvan. Anyai nagyapámtól, aki annó még sok állatot tartott örököltem egy karikást, ami azóta már teljesen tönkrement, de ennek az ostornak köszönhetek mindent. Kiskoromba sokat játszottunk az ostorral, és amit csak lehetett mindent kipróbáltam vele. Komolyabban pár éve kezdtem el kutatni, megismerni az ostorokat. A honlap létrejöttével egy régi álmom valósult meg, amiért itt is kifejezem köszönetemet Szőke Péternek, akinek sikerült tettekre váltani a szavakat. A téma valóban megérdemelt egy honlapot!
Mindenkit bíztatok, hogy pár mondatba mutatkozzon be, hogy egy kicsit jobban megismerjük egymást.

© karikasostor 2008. jan. 18. 21:04 | Válasz | #1
Szőke Péternek hívnak.1970-ben születtem Gyulán.Jelenleg Békéscsabán élek. Az összes jó (nem sok van )és rossz tulajdonságomat ( önfejűség, megátalkodottság, öntörvényesség stb...) Erdélyi származásomnak köszönhetem. Az apai nagyapám Alvincen született,az anyai nagyszüleim Kolozsváriak voltak.
A szőkeségünk egy mára ismét önálló közigazgatású Szőkefalva nevű helységből származik, amely Erdély közepén, Dicsőszentmárton és Vámosgálfalva között a Kisküküllő mentén fekvő kis település.
Anyai vonalon őseim valószínűleg Lófőszékelyek lehettek amire a Homorodalmási Lőrinczy nemesi név is utal.

Nagyapám egyszer hozott nekem Erdélyböl egy kicsi karikást, szeggel beleverve hogy SzP 1975.
Meglepő, hogy gyerekfejjel sem vertem szét és azóta is megvan, bár egyszer már el is lopták tőlem.
Valószínűnek tartom, hogy azóta vonzódok a karikásokhoz.

Szakközép iskolában az egyik tanárom, Nagy Lászó megismertetett az íjászattal, ebböl jött később a lovasíjászat, lótenyésztés.Shagya arab lovaim voltak.Mára már lekopott az állomány. Jelenleg egy kancám van, de családi okok miatt nem tudom itthon tartani. Most egy barátomnál Turkevén állítottuk be tenyésztésbe.
Aztán évekig természetfotóztam,még a Nat.Geo.-ban is jelent meg fotóm egy elég ritka madárról.
1992-töl határörködöm.

Mindezek alatt nem felejtődött el a karikás ostor szeretete, így megtanultam azt készíteni.Mivel a környéken senki sem tudott olyan ostort csinálni, amit használni is lehet, így jutottam el 1999-ben Szabó Gáborhoz Hortobágyra.

A honlapkészítésbe azért fogtam, mert én sem találtam semmit sem az ostorokról, ami összefoglalná azokat.
Én megpróbáltam ezt az űrt kitölteni.
Jelenleg nyugdíj előtt állok.smiley))