Eredeti karikás ostorok fóruma

Pásztorünnepek

Ha szeretne hozzászólni,
jelentkezz be itt!
2016.nov.13 10:08 | #1


© pernyezsandár 2011. nov. 20. 21:08 | Válasz | #3
Adjon Isten !
Pásztoradvent Behajtási Ünnepség.
Hortobágy 2011.november 26. 14 órakor
a Kilenclyukú híd mellett .

Minden jót !

© karikasostor 2008. ápr. 03. 23:05 | Válasz | #2
„Szent György napkor, kihajtáskor,
A bolond is lehet pásztor.
De majd ősszel, Szent Andráskor,
Az a legény ki elszámol...


Szent György napjához egy sor népi hagyomány is kötődik. Ekkor van a jószág kihajtásának ünnepe, mely régebbi, mint a keresztény vallás. A hagyomány a régi római pogánykori hagyományokra nyúlik vissza, ekkor volt Pales pásztoristen ünnepe, amikor az istállót a pásztorok kisöpörték és vízbe mártott babérágakkal meghintették. De egyebet is műveltek: szalma lángjával megfüstölték magukat, sőt a nyájat is áthajtották a szalmatűzön, s maguk is háromszor átugráltak rajta, hogy a bajtól, a boszorkányok rontásától megszabaduljanak. A pásztor ilyenkor áldozatot is mutatott be, s fohászkodott mindazért, amire a jószágainak szüksége lehet az esztendőben, imája végén pedig reggeli harmatban mosott kezett. Ez a hagyomány maradt fenn több ezer éven keresztül abban a formában, hogy a Szent György-napi harmatnak varázsereje van. A lányok, asszonyok megmosdanak a Szent György-napi harmatban, hogy szépek legyenek. Az sem rossz, ha Szent György napján esik, mert ha ilyenkor meghemperedik valaki a friss fűben, egész évben elkerüli a nyilallás, a derékfájás, a nyavajatörés. A történelemből ismert Szapáry Péter alakja, aki török fogságba jutott, és szabadulása fejében azt kívánták, hogy átkozza meg hazáját. Mire ő meg is átkozta ravaszul, amiből a török csak annyit értett, hogy „verje meg" s neki ez elég volt: „Verje meg az Isten Magyarországot húsvéti esővel, szentgyörgyi harmattal, pünkösdi záporral."

© karikasostor 2007. okt. 18. 19:45 | Válasz | #1
DÖMÖTÖR NAPJA

Az ország keleti felében elsősorban Dömötör volt a pásztorok patrónusa. Dömötör napját juhászújévnek is nevezték, mert sokfelé ezen a napon számoltak el a juhászok gazdáikkal, meghosszabbították vagy megszüntették a szolgálataikat. Egy vagy több napon át tartó mulatságokat rendeztek. Különösen nagy ünnepségek voltak Szegeden, ahol a belvárosi templom védszentjét is ünnepelték ezúttal. A juhászok a plébánia udvarán főzték a birkapaprikást, a juhásznék rétest és bélest tálaltak (Bálint S. 1977: II. 402–403). A Hortobágy környéki pásztoroknál az uradalmi pásztorok és a paraszti legelőtársaságok rendeztek Dömötör-napi mulatságokat. A juhászok elszámolását bezáró mulatságot nevezték juhászbálnak, juhásztornak, juhtornak, juhdérmációnak és dömötörözésnek is. Gyakran az egész hét ráment, amit dömötörhétnek mondtak (Bálint S. 1977: 11. 404).

A Vendel- és Dömötör-napi ünnepségek már a századfordulótól vesztettek jelentőségükből, s ezzel Szent Mihály-nap szerepe növekedett meg. Az elmúlt évtizedekben Kunmadarason és Hajdúszoboszlón Szent Dömötör napján állatvásárok voltak (Barna 1979: 117).

Dömötör napjához is fűződik szólás: „Neki minden nap Dömötör napja vagyon”, azaz bizonytalan a sorsa, de azt is jelenti, hogy részeg. „Dömötör juhászt táncoltat” – tartják Nádudvaron, azaz egyszerre utal a szólás a mulatságra és az esetleges hiány miatt „megtáncoltatott” juhászra. Zentán és környékén emlegetik a „Dömötör juhászt táncoltat” szólást azzal a magyarázattal, hogy ilyenkor már nem kedvez az időjárás a kinttartózkodásra. A Dömötör-napi hideg szelet a kemény tél előjelének tartják (Penavin 1988: 132). Turán úgy hitték, hogy a Vasas Szent Péter napján kiűzött patkányok Dömötör napján hagyják el a házat.