Hobby CNC Fórum

Épül a gépem Robroy007

Ha szeretne hozzászólni,
jelentkezz be itt!
© sanyaa
2016.nov.17 09:53 | #3
© keri 2012. márc. 04. 10:45 | Válasz | #200
Akkor mondom máshogy. Az a bosszantó, hogy kellő alapossággal alátámasztottad, így nem találok fogást rajtad
Válasz 'Szedlay Pál' üzenetére (#199)

© Szedlay Pál 2012. márc. 04. 10:38 | Válasz | #199
Ne haragudj ha megbántottalak, nem volt szándékomban segíteni szerettem volna.
A program nem csicsás majdnem DOS-os felület minden sallangtól mentes.
Nem várom el senkitől, hogy szeressen, természetesen tőled sem.
Én arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy tisztán kőzetgyapotból épített hőszigetelés ezen a hőmérsékleten az anyag végleges tönkremeneteléhez vezethet.
A számításod pedig helyes volt, ez így igaz.
Amiket kiszámoltam az pedig nem hülyeség, számolj utána.A célom még véletlenül sem az volt, hogy a te számításaidat vagy Téged lehülyézzelek, azt hiszem nagyon félreértettél.
Én vagyok a hülye, hogy egy perc időt is szenteltem ennek a témának és nem a saját kemencémet építettem.
Válasz 'keri' üzenetére (#193)

© svejk 2012. márc. 04. 09:54 | Válasz | #198
Hposz, Te meg rájöttél hogy én rájöttem már!
Válasz 'keri' üzenetére (#195)

© svejk 2012. márc. 04. 09:53 | Válasz | #197
Már rájöttem a #189-ben smiley
Válasz 'keri' üzenetére (#193)

© robroy007 2012. márc. 04. 09:29 | Válasz | #196
a kemencék építésénél nem véletlen, hogy vannak hőálló burkoló anyagok és azok mögé pedig különböző hőszigetelők

ha emlékeztek Boldi vermikulitja is a szúró lángot nem tolerálta, ha jól emlékszem

de összességében el kell dönteni mit akarunk csinálni
egy jól kiválasztott rétegezéssel is lehet akár vékonyabb falat építeni ami megfelelően jól szigetelt sőt ne felejtsük el a levegő jótékony hatását is mint szigetelő!!!

© keri 2012. márc. 04. 08:28 | Válasz | #195
Válasz 'svejk' üzenetére (#189)

© keri 2012. márc. 04. 08:27 | Válasz | #194
Létezik zsákos formában is amit betonba lehet keverni...samott liszt, vízüveg, mondjam még? smiley
Válasz 'svejk' üzenetére (#191)

© keri 2012. márc. 04. 08:25 | Válasz | #193
Beszólsz egy pongyolán megfogalmazott információt, én ráugrok hogy az baromság, aztán meg elkezded nyomni az adataidat meg a programmal számolt hülyeségeidet, hogy bizonyítsad én vagyok a hülye?

...remélem nem várod hogy szeresselek

Igen ezek alapján számolva nekem sem azok az adatok jönnek ki.

Mindezek mellet szerintem az volt a célom hogy egy felületes számolással (gyakorlati lehetőség híján) demonstráljam mennyire nem földtől elrugaszkodott, hogy a megeresztési fázisban csak a hőszigeteléssel tartsuk a szükséges hőmérsékletet, és nem feltétlenül kell ráfűteni.

Ezt pedig szerintem sikerült.

Svejk! Ne hidd hogy ez bonyolult. Csicsás programok nélkül is 1 perc alatt te is ki tudod számolni a réteg hőmérsékleteket ha megvannak az anyagra jellemző fizikai tulajdonságok!

Sima OHM törvénnyel kell számolni. (Szedlay úr a függvénytáblában utána nézhet miről beszélek) A szigetelési rétegek sorosan kötött ellenállások csak nem elektromos, hanem termikus. Az elektromos helyett pedig hőáramlás van, feszültség helyett pedig hőmérséklet különbség.

Ja és nyílván nem csak ez a két fajta szigetelőanyag van, nem hiszem hogy 20cm vermikultból kell kemencét építeni, vagy csak a hőre bomló kőzetgyapot lenne a világon.

Megjegyem, hogy a kőzetgyapotnak is csak a belső felülete olyan magas hőmérsékletű mert kifelé haladva csökken a hőmérséklet, így pedig javul a hőszigetelési tényező drasztikusan. Máris nem a teljes 18cm veszíti el a szigetelőképességét, így kicsit árnyaltabb az eset.

De ez a fotókon is jól látszik, hogy csak a külső felület pörkölődött meg.

A reklámokban az hogy kívülről hegesztől lánggal melegítik tényleg jó reklám de a környezet el is vonja az a hőt gyorsan, ezért csak a felület éghet meg, miközben a másik fele meg sem rezzen.

Szintén visszautalok az OHM törvényre, az áram nem fog átfolyni egy ellenálláson ha mellette ott a rövidzár.
A kísérlet úgy lenne meggyőző, ha jégkockát becsomagolnak az anyaggal és beledobják a tűzbe, majd kiveszik mondjuk egy óra múlva és nem olvadt el.
Válasz 'Szedlay Pál' üzenetére (#181)

© svejk 2012. márc. 04. 00:28 | Válasz | #192
Gondolom célszerű lenne mégis két rétegben felrakni, hogy az illesztéseknél lehessen átfedéseket csinálni.
Válasz 'svejk' üzenetére (#191)

© svejk 2012. márc. 04. 00:26 | Válasz | #191
Mennyi is ennek a Vermikulitnak köbmétere?
És egyáltalán milyen méretformákban kapható?
Válasz 'Szedlay Pál' üzenetére (#184)

© svejk 2012. márc. 04. 00:23 | Válasz | #190
Ááá, egy ilyen progihoz lelkileg fel kell készülni smiley)
Nem úgy megy az nálam hogy csak nekiesek... frown
Válasz 'Szedlay Pál' üzenetére (#185)

© svejk 2012. márc. 04. 00:22 | Válasz | #189
Ez így olyan mint két különböző, sorosan kapcsolt ellenállás osztáspontja.
Válasz 'svejk' üzenetére (#187)

© Szedlay Pál 2012. márc. 04. 00:20 | Válasz | #188
Válasz 'svejk' üzenetére (#187)

© svejk 2012. márc. 04. 00:19 | Válasz | #187
Hmmm...érdekes.
Válasz 'Szedlay Pál' üzenetére (#186)

© Szedlay Pál 2012. márc. 04. 00:13 | Válasz | #186
Ha benn 600C akkor 40mm vastagságú anyagnál kinn 79C fok. Ne felejtsd el még rátettünk egy réteg szigetelő anyagot és a köztes hőmérsékletet számolni már nem olyan egyszerű.
Válasz 'svejk' üzenetére (#183)

© Szedlay Pál 2012. márc. 04. 00:07 | Válasz | #185
Adtam neked egy profi programot, számoltasd ki.
Ezt a programot használják profi kályha építő cégek.
Válasz 'svejk' üzenetére (#183)

© Szedlay Pál 2012. márc. 04. 00:04 | Válasz | #184
Azt is kiszámoltam ha kihagyjuk a kőzetgyapotot mit vesztünk. Akkor ha valóban a hővezető tényezője 0.06W/(m*K)
Minimálisat, a 250mm vermikulittal a veszteség
transitory heat inside: 139 W/m2
Ez 23W/m2, szerintem elhanyagolható tényező.
Válasz 'Szedlay Pál' üzenetére (#182)

© svejk 2012. márc. 03. 23:59 | Válasz | #183
Ej-ha!
Ha bent 600 Fok van, akkor a 18 cm-es vermikulit kívül még 250 fokos?
Valahogy a reklámvideók nem ezt sugallták. frown
(hegesztőpisztolyos melegítés egyik oldalról a pár centi vastagságút..)
Válasz 'Szedlay Pál' üzenetére (#182)

© Szedlay Pál 2012. márc. 03. 23:35 | Válasz | #182
Egy kicsit segítek, ez több mit a függvénytábla.
A kőzetgyapot szálai valóban 1000C fok hőmérsékletig hőállóak viszont a kötőanyag fenolszármazék aminek a hőállósága 250C fok.
Tehát, hogy ne menjen tönkre az első alkalommal kiszámoltam egy értéket arra vonatkozóan, hogy milyen rétegtechnikát kellene alkalmazni abban az esetben ha ezt szeretnénk.
Feltételezzük, hogy a vermokulit hővezető tényezője ( a legjobb értékkel számoltam ) 0.06 W/(m*K).
Látható a grafikonból, elenyésző a kőzetgyapot vastagsága.

Számítás
Grafikon
Válasz 'keri' üzenetére (#175)

© Szedlay Pál 2012. márc. 03. 22:23 | Válasz | #181
"Persze hogy változik, mivel melegre zsugorodik az anyag."

Ez persze lehet egy bizonyos hőmérséklet fölött és ott is csak 1-3%.
Itt egy táblázat -10 és 60C között. Itt az üveggyapot még biztosan nem zsugorodik viszont a grafikonon jól látszik hogyan nő a hőmérséklettel a hővezetési tényező és nem akarom többet bizonyítani, te is légyszíves egy táblázattal mutasd meg az ellenkezőjét. 8-as táblázat.
link
Válasz 'keri' üzenetére (#175)

© vbodi 2012. márc. 03. 19:23 | Válasz | #180
Ez így van. Le lehetne frankón szigetelni a hőálló réteget.
Válasz 'keri' üzenetére (#175)

© Kulcsar Zoltan 2012. márc. 03. 19:08 | Válasz | #179
Télen biztos kel a "rá" segités .
Válasz 'keri' üzenetére (#178)

© keri 2012. márc. 03. 19:00 | Válasz | #178
Jó az, itt most arról megy a vita, hogy a visszahűtéshez elég e csak a szigetelés vagy fűteni kell.
Válasz 'Kulcsar Zoltan' üzenetére (#176)

© keri 2012. márc. 03. 18:57 | Válasz | #177
MEg a hősugárzás is egyre nagyobb a hőmérséklet emelkedésével. Ez ellen réteges alufólia szigetelés a megoldás.
Válasz 'Szedlay Pál' üzenetére (#174)

© Kulcsar Zoltan 2012. márc. 03. 18:57 | Válasz | #176
Fontos volt hogy gyorsan legyen valami megoldás mert szorit az idö !

Késöbb ha lesz ilyen akkor valami kulturáltam formában csináljuk , szerintem megoldhato anélkül hogy az ember nagy költségekbe verje magát .
Válasz 'keri' üzenetére (#175)

© keri 2012. márc. 03. 18:41 | Válasz | #175
Persze hogy változik, mivel melegre zsugorodik az anyag.
Pamut is jó hőszigetelő, de ha elégetem akkor már kevésbé. Ez a tűzvédelmi tényező miatt kell.

De ezt eddig is tudtuk, ezért szokás vermikulital, kálciumszilikáttal vagy valami samottéglával kipakolni a kemence belsejét, de hőszigetelésnek kíválló továbbra is az üveg vagy kőzetgyapot.
Válasz 'Szedlay Pál' üzenetére (#174)

© Szedlay Pál 2012. márc. 03. 17:49 | Válasz | #174
Nem fügevénytábla kell hanem az anyagra jellemző értékek amit a cég megad. A pdf 1. oldal alja.
Erre gondoltam és ha megnézed nem is kicsi a változás.
Link
Válasz 'keri' üzenetére (#169)

© robroy007 2012. márc. 02. 17:18 | Válasz | #173
elgondolkoztam azért rajta lehet kéne hirdetni mobil kemence gyártását !

csak meg kell találni a piacot hozzá

a technikai rész adott mármint a falazatot illeti a gázégőt meg úgyis lehet kapni hozzá
Válasz 'Kulcsar Zoltan' üzenetére (#172)

© Kulcsar Zoltan 2012. márc. 02. 13:37 | Válasz | #172
Ezért kel rá zsanéros alulemez hogy mobil is legyen meg tartos is legyen .Kereket alá és mint a tábori tüzhely , kolbászolhatsz az országba smiley
1/4 köbméterig beválalom bringával ( olcso reszi ? 2 pár debrecenin el vagyok délig fris kenyérrel ) .
Válasz 'robroy007' üzenetére (#171)

© robroy007 2012. márc. 02. 13:01 | Válasz | #171
amit én tapasztaltam:
ahol érte a láng a szálak megmaradtak csak az őket összetartó ragasztó égett ki -> széthullik az egész

Válasz 'keri' üzenetére (#169)

© svejk 2012. márc. 02. 12:53 | Válasz | #170
Egyre érdekesebb a téma...
Lehet mégis kivitelezhető lenne hobby szinten, ráadásul rentábilisen?
A szigetelő lapokat többször is fel lehetne használni, akinek van udvara annál megoldható lenne a mobil hőkezelés. smiley
Még lehet valakinek érdemes is lenne ráállnia a témára és mint szolgáltatást nyújtani.
Megrendeled a fórumtársnál, az megjelenik az adott időben egy utánfutónyi szigeteléssel és szabályozó berendezéssel, neked csak a helyet, gázpalackot meg a villanyt kellene biztosítani...smiley
Válasz 'keri' üzenetére (#168)

© keri 2012. márc. 02. 12:32 | Válasz | #169
Hogy érted azt hogy változik a hőmérséklettel?
Én ilyenről nem hallottam. Szerintem amíg nem olvad meg a szigetelés elég stabil a hővezetése, legalábbis a négyjegyű függvénytáblában nincs ilyen hőfüggési tényező.

Nyilván vermikulittal kell a tűzteret kibélelni, de azon kívül jó a kőzetgyapot mint szigetelő. LEgalább is vbodi nem panaszkodott.
Válasz 'Szedlay Pál' üzenetére (#167)

© keri 2012. márc. 02. 12:27 | Válasz | #168
100kg vasra számoltam ki,
1köbméteres kocka formájú kemencére,
18cm-es rockwool közetgyapot szigetelésre
ró=0,036W/(m*K)
U=0,2W/(m^2*K)

27600kJoule energia kell ennyi vas 0-ról 600fokra melegítéséhez veszteségek nélkül.
Ez 7,66kWh

A kemencéből 600fokos hőmérséklet különbség esetén 720W szivárog el.

Következés képen a teljesen felfűtött kemence hőcsökkenése 56C°/óra, és ez a sebesség folyamatosan csökken a hőmérséklettel.
Válasz 'svejk' üzenetére (#166)

© Szedlay Pál 2012. márc. 02. 12:24 | Válasz | #167
A kőzetgyapot nem alkalmas csak 250C fokig hőszigetelésre. A hőszigetelő anyagok hővezető képességét nem minden esetben adják meg különböző hőmérsékletekre és minél magasabb a hőmérséklet úgy csökken a hőszigetelő hatásuk. Ezért nem egyszerű korrekten kiszámolni.
Válasz 'keri' üzenetére (#165)

© svejk 2012. márc. 02. 12:03 | Válasz | #166
Akkor a szükséges energiamennyiséget is biztos ki tudnád számolni?
Válasz 'keri' üzenetére (#165)

© keri 2012. márc. 02. 11:23 | Válasz | #165
Lehetséges hogy igazad van, de én számolás nélkül nem jelenteném ki hogy lehetetlen.

Sebtében összetámasztott kemencével persze biztos nem, de annak a kőzetgyapotnak nagyon jó a hőszigetelése, és szorosan összeillesztve nincs rés a szigetelésen, csak a légtömörséget kell biztosítani.

Na majd mindjárt kiszámolom...
Válasz 'svejk' üzenetére (#163)

© svejk 2012. márc. 02. 10:08 | Válasz | #164
Meg ugye alapban sokkal könnyebb az előírt egyenletes hőprofilt tartani villany szabályozással, mely adott esetben lehet ventilátor is.
Válasz 'svejk' üzenetére (#163)

© svejk 2012. márc. 02. 10:02 | Válasz | #163
600 fokról azért az 200-50 C fok/órához nagyon jó hőszigetelés vagy nagy hőtetehetetlenség kellene energia betáplálás nélkül.
Esetünkben ugye sebtében összetákolt kemencéről lenne szó.
Válasz 'keri' üzenetére (#162)

© keri 2012. márc. 02. 09:40 | Válasz | #162
Ha elég vastag a hőszigetelés a hűtési fázisban nem kell energiát beadni.
Elég könnyű számolni a hőveszteséget adott felületre, és ha a munkadarab tömegét ismered azt is ki lehet számolni hogy adott hűtéshez milyen hőveszteség szükséges.
Válasz 'svejk' üzenetére (#158)

© svejk 2012. márc. 01. 21:55 | Válasz | #161
Lényeges hogy ha a 2-2,5 perc/mm hőntartást számoljuk akkor egy átlagos 12-es vastagságú lemezekből épített hobby gépet szinte elég a min imális, 30 perces időre 600 fok körül tartani.
Válasz 'sasi' üzenetére (#159)

© svejk 2012. márc. 01. 21:52 | Válasz | #160
Okos olvasmány és javarészt érthető a hétköznapi embernek is.
Válasz 'sasi' üzenetére (#159)

© sasi 2012. márc. 01. 21:43 | Válasz | #159

Hegesztési okosságok. A Gyártás menű 4.3.10. A hegesztéshez kapcsolódó előmelegítés és hőkezelés

© svejk 2012. márc. 01. 21:33 | Válasz | #158
Kíváncsi lennék egy ilyen akció energetikai számítására, mondjuk egy hobby szigetelésű 1,5-2 m3-es kemencére vonatkoztatva.
Talán gázzal fel lehetne fűteni, a lassú lehűléshez lehet a villany is elég lenne.
Lehet nem is kerül olyan sokba a "gyári" feszültségmentesítés? smiley

Válasz 'svejk' üzenetére (#154)

© svejk 2012. márc. 01. 21:29 | Válasz | #157
Közös barátunk van? smiley
Válasz 'Rabb Ferenc' üzenetére (#155)

© Rabb Ferenc 2012. márc. 01. 21:25 | Válasz | #156
Csak az el nem végzett munka nem vész kárba...

© Rabb Ferenc 2012. márc. 01. 21:23 | Válasz | #155
Ez jó lesz?
Válasz 'svejk' üzenetére (#151)

© svejk 2012. márc. 01. 21:23 | Válasz | #154
Magad uram ha szolgád nincsen frown
Szóval Ilyesmi egyszerű grafikon érdekeltt volna.

Válasz 'svejk' üzenetére (#151)

© svejk 2012. márc. 01. 21:20 | Válasz | #153
Ez melyik csillagjegy az égbolton? smiley
Válasz 'robroy007' üzenetére (#152)

© robroy007 2012. márc. 01. 21:15 | Válasz | #152
az "e" pont fölé kell menni ha jól vettem ki a szaki mondókáiból



és ugye megfelelő hőn tartás x perc per mm anyagvastagság

© svejk 2012. márc. 01. 20:46 | Válasz | #151
Beszarás! smiley

No de akkor lökjetek már egy szükséges hődiagrammot.
Válasz 'Kulcsar Zoltan' üzenetére (#150)

© Kulcsar Zoltan 2012. márc. 01. 20:20 | Válasz | #150
Mert hogy az emberek nem tudnak kemencét tervezni smiley Arra nem is gondolnak hogy jo lenne azt másra is használni smiley
Válasz 'vbodi' üzenetére (#148)

© robroy007 2012. márc. 01. 20:04 | Válasz | #149
nem sok hiányzott hozzá
az első ajtón befért de a belsőben egy centi hiányzott a nyílásból a második forgatás után, sajnos
Válasz 'Kulcsar Zoltan' üzenetére (#147)

© vbodi 2012. márc. 01. 19:29 | Válasz | #148
Válasz 'Kulcsar Zoltan' üzenetére (#147)

© Kulcsar Zoltan 2012. márc. 01. 19:24 | Válasz | #147
Azt ugye nem mered leirni hogy elötte egy igazi bubos kemencében is kiakartuk probálni de hála nekem ( géptervek ) nem fért bele .Pedig abban lehetett volna akár a 600 fok is smiley
Válasz 'robroy007' üzenetére (#143)

© vbodi 2012. márc. 01. 19:18 | Válasz | #146
Vermikulit táblákból meg lehetne építeni.
Válasz 'robroy007' üzenetére (#142)

© Szedlay Pál 2012. márc. 01. 19:02 | Válasz | #145
Küldtem neked egy programot, számolj egészséggel.
Válasz 'robroy007' üzenetére (#142)

© svejk 2012. márc. 01. 18:50 | Válasz | #144
Hú, basszus, én azt hittem 300 fok körül kell frown
Válasz 'robroy007' üzenetére (#142)

© robroy007 2012. márc. 01. 18:17 | Válasz | #143
ahhoz rendesen nagy villanyóra kell bár nem tudom gázégőnél is kivitelezhető-e vajon a védőgáz
Válasz 'svejk' üzenetére (#141)

© robroy007 2012. márc. 01. 18:17 | Válasz | #142
igen az lett volna cél de sajnos 200°C nem elég hozzá

650°C-ig kéne felmenni legalább, de oda kelleni fognak a "rendes" kemence építő anyagok is összességében akkor is pár 10e Ft-ból megoldható akkor is gézégővel!!!
Válasz 'svejk' üzenetére (#140)

© svejk 2012. márc. 01. 18:15 | Válasz | #141
Mondjuk szerintem ma már a feszültségmentesítő kemencék is gondolom védőgázzal dolgoznak, vagy nem?
Válasz 'svejk' üzenetére (#140)

© svejk 2012. márc. 01. 18:14 | Válasz | #140
De jó! feszültségmentesítő kemence smiley

Valaki linkeljen már be egy időskálázott hőprofilt egy ilyen hegesztett vázhoz.
Nem is értem, hogy ez edig miért nem jutott senkinek eszébe...
Válasz 'robroy007' üzenetére (#139)

© robroy007 2012. márc. 01. 18:09 | Válasz | #139
nem az eredeti téma de mégis csak az én projektem

ma rászántam magam és kísérletet tettem egy hegesztett vasdarab megmelegítésére

haszna nem sok volt a vas szempontjából, viszont teszteltem hogyan lehetne jó hőkezelő kemencét ácsolni majd ha lesz rá szükségem a későbbiekben

előkészület itt még minden ígéretesnek tűnt


közbenső ellenőrzés a léghőmérséklet és a vas közti különbség megismerésére léghőmérséklet 180-200°C magasságtól függően, vas 170°C
ebből kiindulva kb 10 fokos eltérés adódhat a két hőmérő közti mérés különbségből illetve a mérési pontok magasságbeli eltéréséből



nem tévedés! 150°C körüli hőmérsékleten tartáshoz elegendő egy ekkora kis gázlámpa is ráadásul a legszolidabb láng mellett ilyen vastag szigeteléssel


külső hőmérséklet 15°C volt ma
a felfűtés disznó perzselővel történt de a szigetelésnek köszönhetően pillanatok alatt 200°C volt belül (kb 1 perc) így sokkal nehezebb volt a szabályozás mint a melegítés, ezért is váltottam később a kicsi gázlámpára

sajnos ez a fajta szigetelő anyag a kötőanyaga miatt egyáltalán nem alkalmas még ilyen hőmérsékleten sem védő borítás nélkül erre a dologra, mert a szálakat összekötő anyag nagyon hamar feladja

szigetelő szempontból 200/40°C volt a két oldalon a meleg amikor már legalább egy órája ment a technika

a kicsi PB lámpával nagyon szépen lehetne a hőmérsékletet csökkenteni folyamatosan tizedfokos lépésekben fél- egy percenkénti sebességgel
fűtés nélkül a kiülés 100->80°C 40perc 80->65°C 1 óra
persze itt figyelembe kell venni azt a kb 60kg vasat ami temperálta a folyamatot és a külső-belső hőfok különbség csökkenését is

© csiki 2010. máj. 11. 06:11 | Válasz | #138
http://www.cnctar.hunbay.com/csiki/teglabelyeg/t%e9gla1.jpg Erre céloztam a 89-ben.
Válasz 'Szalai György' üzenetére (#135)

© Szalai György 2010. máj. 10. 22:24 | Válasz | #137
Igen, a golyós orsót anyástól, csapágyházastól, be lehetne árkolni a betonba. Ez rendesen tovább bonyolítaná a zsaludat. Nem véletlen sorozatgyártásnál a sok részből összecsavarozott, kívülről bordákkal megerősített, többször használható, acél zsalu.

A gyanta zsugorodik, de a kő nem. Azért kell bele a sok kő, hogy a keverék zsugorodása kicsi legyen. Nem gyantával öntesz, mint üvegszál váz esetén, hanem a keverékkel. A szemcsék egymásnak támaszkodnak, tömör a szerkezet, nincs zsugorodás.
Válasz 'robroy007' üzenetére (#136)

© robroy007 2010. máj. 10. 20:57 | Válasz | #136
Szia Gyuri!

gyanta: a nedvesítő képességről még nincs tapasztalat de lehet nem is ezek a gyanták lesznek végül a felmerülő zsugorodási problémák miatt

a két fázisú öntés elég macerás mivel a kész zsaluzatban egy hozzáférhetetlen gyűrű van, egyenlőre még az is kérdés, hogy ki tudom-e piszkálni majd a híd belsejéből, ha netán beragadna

főorsó: mivel nem csak tárcsa maró létezik hanem attól kisebb is így a szükséges fordulatot (ipari gépek ford.tartománya alapján is) ennek függvényében azért tudni kell emelni
ezen a fordulaton egyébbként is harmatgyenge lesz már bármelyik szokványos felpörgetett motor (normál fordulatszám duplája erő fele kb vagy még annyi se) 500-tól azért szeretném, ha lenne nyomaték megmunkáláshoz

#38 rájöttem idő közben, hogy hiába választok szuper lapos megoldásokat a kocsikban, ha golyós anya meg nem fér el ugyanott, így mindent lehet sajnos kiemelnem

a felületi minőség terén megpróbálom majd a zsalut megfelelően jól előkészíteni, hátha bejön egyszer nekem is a technika

most már jó az idő így akár szabadban is lehetne önteni, de családi okok miatt ez lett az utolsó az életemben, de ha van egy kis időm akkor itt talán el tudok menekülni a mindennapok elől
Válasz 'Szalai György' üzenetére (#135)

© Szalai György 2010. máj. 10. 20:33 | Válasz | #135
Csak most olvastam végig az elejétől.

#3 „jelenleg van két féle műgyantám a kivitelezéshez (azért kettő mert az Alvin-Plast-nál se tudták eldönteni melyik lenne a jobb hozzá)”
Azért nem, mert merevség szempontjából nem a műgyanta a polimerbeton lényeges része, hanem a vázanyag, és a felületi szálerősítés. Gyantából a jobb nedvesítő képességűt és hosszabb fazékidejűt érdemes választani.

#5 „az alkotók kvarchomok, kvarc liszt (ha lesz kedve a sofőrnek érte menni)és maga a gyanta meg némi színező anyag”
Nagy darabos térkitöltő anyag is kell bele, gránit, vagy kavics, mert így rettentő mennyiségű gyantát felvesz a homok. Kettőbe kell keverni az anyagot, előbb csak homokossal felkenni a zsalu oldalait. Ha meghúzott, akkor a kövessel kitölteni a közepét. Ne félj, hogy nem köt össze a két réteg.

#7 „jelenlegi legfőbb problémám, hogy a későbbiekben felkerülő mechanikai elemeket, hogyan is lehet majd rögzíteni a betonhoz, úgy hogy az jó is legyen”
Csak a belső vázszerkezetre előre rögzített menetes betétekkel.

#11 „a géppel a megmunkálási cél a vas illetve származékai és ötvözetei
főorsó főorsó fordulatban is elég az 5-6000”
Nem lesz sok a fordulat?
© sanyaa
2016.nov.17 09:52 | #2
© Miki2 2010. jan. 18. 17:07 | Válasz | #101
Szervusz Robi !
Meg lehetne személyesen nézni, hogyan készül a géped?
Ha nem zavarok, légy szives magánban külgy egy telefon számot.
Köszönöm.
Válasz 'robroy007' üzenetére (#100)

© robroy007 2010. jan. 16. 20:01 | Válasz | #100
de régen nem volt már ide írva

holnap kezdem a zsalu össze szerelését, persze ha időben haza kerülök a melóból

aztán lehet kezdeni a vasalást is

© robroy007 2010. jan. 12. 20:37 | Válasz | #99
igyekszem kedves mester, de mint tudjuk a jó munkához idő kell, de az idő pénz és a pénz nem számít mert nincs sose elég

de a viccet félre téve igyekszem mert kellene már nagyon a gép

a legnagyobb gondot csak a sinek és orsók beszerzése fogja majd okozni
Válasz 'vbodi' üzenetére (#95)

© elektron 2010. jan. 12. 20:35 | Válasz | #98
Annak mennyi körül jön ki köbmétere ?
Válasz 'robroy007' üzenetére (#97)

© robroy007 2010. jan. 12. 20:34 | Válasz | #97
a polibeton talán tud homogénebb lenni mint a cementes változat és nem okos gondot a víz pontos mennyisége mivel egyenesen tiltott dolog benne
Válasz 'elektron' üzenetére (#96)

© elektron 2010. jan. 12. 20:27 | Válasz | #96
Én meg azon gondolkodtam, hogy egy kis esztergának öntök valami betont. Nem könnyű ez a betonozás sem, főleg ha így kell összeszedni az anyagot hozzá, hogy nem cement. De i8lyen kis műanyag esztergáláshoz egy sima betontömböt is elég neki önteni, igaz, hogy az nem rezgésnyelő annyira, de még mindig erősebb, mint egy 100-es rúd vezető aminek csak a két vége van alátámasztva.
Válasz 'robroy007' üzenetére (#94)

© vbodi 2010. jan. 12. 20:19 | Válasz | #95
Csak ne sokat cicázzál, már kíváncsian várjuk.Fotozzál mindent légyszi!
Válasz 'robroy007' üzenetére (#94)

© robroy007 2010. jan. 12. 20:03 | Válasz | #94
ma haza kerültek a gépváz zsaluinak lapjai

hétvégén lehet csavarozni már össze fele

aztán belső fényezés, vasalás összeállítása

aztán végre éles próba öntés (na ez lesz még soká - szerintem)

© robroy007 2010. jan. 10. 20:03 | Válasz | #93
ötletes és egyszerű megoldás mint az ék

© vbodi 2010. jan. 10. 16:12 | Válasz | #92

© vbodi 2010. jan. 10. 16:11 | Válasz | #91

© vbodi 2010. jan. 10. 16:10 | Válasz | #90
Prezentácio a #79-hez.


© csiki 2010. jan. 09. 21:17 | Válasz | #89
Én is azt hittem, hogy lesz rezonancia és kell majd egy magasabb pótasztal a komolyabb marókhoz, de nincs rá szükség. 12-es maróval simán dolgozom mint már mutattam is. A Z azért ilyen hosszu mert sokszor 180-200mm-es szerszámot kell használnom. A főorsót még egy prizmán is tudom állítgatni magasságban a Z lapján szerszám hosszához. Ha satu vagy vákuum van az anyag alatt éppen ideális. A kocsik 300mm-re vannak a képen csak egymásra tettem, hogy mi is lesz belőle.
Válasz 'Varsányi Péter' üzenetére (#85)

© robroy007 2010. jan. 09. 20:28 | Válasz | #88
az x sinek kivételével minden szerelő lapon lesz elhelyezve így valamennyi módosítási lehetőség marad azért

© robroy007 2010. jan. 09. 20:26 | Válasz | #87
a kocsik elrendezését nézegettem tegnap a gyári gépen és az asztal alatt meglepődtem, hogy milyen közel vannak a kocsik egymáshoz, én annak kb másfélszeresét tervezem jelenleg 10 centivel nagyobb asztalhoz

és az egy széria gép amiben "nincs" tervezési hiányosság

© Varsányi Péter 2010. jan. 09. 18:44 | Válasz | #86
Persze de erre vannak jó és egyszerű módszerek... mármint a főorsó derékszög belövésére... X és Y pedig nem gond... még annyira sem.
Válasz 'robroy007' üzenetére (#83)

© Varsányi Péter 2010. jan. 09. 18:42 | Válasz | #85
Nem akarok beleszólni smiley De akkor is a Z-ben egy nagy rezonanciaforrást látok... a hossza/kinyúlása miatt. (ott az egész erő jelen lesz maráskor)
Az X tengely sem "méltó" az igen brutális Y megoldáshoz (a kocsik túl közel) Aránytalan erőviszonyok... de mondom... csak szerintem.
Válasz 'vbodi' üzenetére (#82)

© robroy007 2010. jan. 09. 18:30 | Válasz | #84
na ez érdekes lett

kell egy biztos derékszög a tengelyek állításához az az első

© robroy007 2010. jan. 09. 18:30 | Válasz | #83
igazán csak akkor jó a gép ha az asztalt saját maga síkolja,
a pontos sorrend (szerintem):
x relatív vízszintesbe állítása
y merőlegesbe állítása x re
Z függőbe állítása
asztal síkba marása
főorsó merőlegesbe állítása asztala

de addig még kell a párhuzamos merőleges beállítás minden tengelyen a
Válasz 'Varsányi Péter' üzenetére (#80)

© vbodi 2010. jan. 09. 18:27 | Válasz | #82
Szerintem ez a gép teljesen renben van.
Válasz 'Varsányi Péter' üzenetére (#80)

© Svertel Istvan 2010. jan. 09. 18:24 | Válasz | #81
Nem csak az asztal síkba marása volt a téma , hanem az X-tengelyen a vezetékeknek bázis felületet készíteni az öntés után , és az X és Y közti derékszegűséget beállítani .
Válasz 'Varsányi Péter' üzenetére (#80)

© Varsányi Péter 2010. jan. 09. 18:18 | Válasz | #80
Mire jó egy akkora váz amikor a Z-tengely 100X gyengébb? Vagy ez csak egy "vékony váz -könnyű" hogy mint "kád" funkcionáljon egy "fröcsögős hűtésnél" ?

Egyébként az nem jó, ha a marógép a saját asztalát saját maga marja síkba? ... Vagy csak tudatlan vagyok smiley
Válasz 'vbodi' üzenetére (#72)

© vbodi 2010. jan. 09. 18:05 | Válasz | #79
Ez jó ötlet, én is használom a T-nútos asztalomon.
Válasz 'Laslie' üzenetére (#77)

© robroy007 2010. jan. 09. 17:45 | Válasz | #78
jó ötlet
Válasz 'Laslie' üzenetére (#77)

© Laslie 2010. jan. 09. 17:39 | Válasz | #77
A legegyszerűbb derékszög : Fogsz egy 60-80-as hengerelt anyagot , beközpontozod B jelű központfúróval, majd leoldalazod és leátmérőzöd a tengelyt. Ezt fel tudod állítani az asztalra és máris van egy pontos derékszöged. Illetve csak annyira pontos amennyire a palástfelületet sikerült párhuzamosra esztergálnod.
Válasz 'robroy007' üzenetére (#74)

© robroy007 2010. jan. 09. 17:34 | Válasz | #76
ezt jól megaszontam az előbb

a rögzítő furat a sinen 7mm a csavar pedig M6 +/-0,5mm állíthatóság


© Laslie 2010. jan. 09. 17:33 | Válasz | #75
Nem csak annak tűnik, ez az is. Simán belefeküdhetsz. Egy bazi nagy gépre fogta fel Csiki...
Válasz 'robroy007' üzenetére (#73)

© robroy007 2010. jan. 09. 17:33 | Válasz | #74
igazából az X híd előre megmunkált lesz
ha sikerül minden akkor a vízszintes beállítását nem kell bántani elég lehet a sin rögzítő csavarok furatainak furatai igaz csak 1mm összesen

ha ebbe nem férek bele akkor lesz baj

az asztal párhuzamos és merőleges beállításán gondolkodok éppen, mivel nincs egy olyan derékszögem amihez tudnék állítani (esetleg csinálok egyet a benti gépemen) de akkor is kell egy referencia derékszög majd előre a gép asztalán amit lehet majd órázni

© robroy007 2010. jan. 09. 17:24 | Válasz | #73
így olyan hatalmasnak tűnik ez a gép
Válasz 'vbodi' üzenetére (#72)

© vbodi 2010. jan. 09. 15:36 | Válasz | #72
Ezt a gépet a nagy marógépével marta síkba, egy befogással.


© vbodi 2010. jan. 09. 15:34 | Válasz | #71
Csiki a jászságban van, az nem túl nagy távolság Tőled.
Válasz 'robroy007' üzenetére (#68)

© vbodi 2010. jan. 09. 15:32 | Válasz | #70
Az Csiki volt.
Válasz 'Svertel Istvan' üzenetére (#65)

© Trapista 2010. jan. 09. 10:25 | Válasz | #69
Hali,
Pár hónapja Pesten volt, most már Szolnokon található, kb 15.000 Ft/óra+ fa.
Válasz 'robroy007' üzenetére (#68)

© robroy007 2010. jan. 09. 08:54 | Válasz | #68
merre van ez a gép

jó lenne ha Debrecen közelében
Válasz 'Trapista' üzenetére (#67)

© Trapista 2010. jan. 08. 22:51 | Válasz | #67
Azt hiszem erre gondoltál.
Az egy 250-es lapkás maró a főorsóban
Válasz 'Svertel Istvan' üzenetére (#65)

© Trapista 2010. jan. 08. 22:22 | Válasz | #66
Én voltam, Az egy MZP volt, 10.000 mm-es gép. A műgyantás betonnal is nekem volt kisérletem, (bár csak villamos ipari gyantával, ki kellene próbálni megfelelővel. Sajnos a hőtágulása többszöröse volt a vasénak.../ bár nyomás alatti tágulást nem tudtunk mérni.
Válasz 'Svertel Istvan' üzenetére (#65)

© Svertel Istvan 2010. jan. 08. 22:13 | Válasz | #65
Nem emlékszik valaki hogy ki volt az a fórumtárs aki egyszer belinkelt egy képet egy behemót nagy marógépről ? Kazán lemezből hegesztette össze a gépvázát és bemutatta hogy azon a nagy marógépen fogja majd a bázis részeket lemaratni . Na azon meglehetne csinálni .

© robroy007 2010. jan. 08. 20:53 | Válasz | #64
a negyedik gépet igazából már eladásra szeretném készíteni, őszintén bevallom

az első saját, a másodikra már van jelentkező, a harmadik még szabad (eddig minden gyerekbetegséget ki lehet javítani ha lesz egyáltalán)
Válasz 'vbodi' üzenetére (#62)

© robroy007 2010. jan. 08. 19:56 | Válasz | #63


az egésszel csak az a baj ha nagyon nem sikerül akkor betonkeverőt is kell hozzá venni

az első is sikerülni fog mert muszáj

bár egyenlőre a jelentősebb anyagi rész a vállalkozásban a beépített anyagok elő megmunkálása fogja adni

a gyanta és a homok csak kicsi rész de az is csak van

a legtöbb a felfogató vasalat munkadíja illetve aki majd a kész vázat egybe fogja marni egy mondjuk stabil jó gépen (ilyen nem lesz , és főleg akkora amibe be is férne egy felfogásból)

sok sajnos az előkészítési költség pl.: zsalu

Válasz 'vbodi' üzenetére (#62)

© vbodi 2010. jan. 08. 19:49 | Válasz | #62
Te vagy az úttörő ebben a témában, ha az első keverék nem sikerűl, összedobjuk a negyediknek az árát.
Válasz 'robroy007' üzenetére (#61)

© robroy007 2010. jan. 08. 19:20 | Válasz | #61
minden betonnak fontos a homogenitás és a helykitöltés a keverékben ha csak nagy kuli kavics lenne benne akkor rengeteg gyanta kell hozzá
ezért is van az, hogy sokszor osztályozatlan sóderből vagy legalábbis csak részben osztályozottból készül a beton, mert ott a a keverékben elég jól kitölti az apró szemcse a nagyok közötti hézagokat

a padlófűtésre pedig egészen apró szemű sóder jó csak, hogy jól körbefogja a csöveket , de ettől függetlenül továbbra is terhelhető marad, igaz más és több cement mint kötőanyag kell hozzá

cement nem csak kötést végez, ha jól tudom hanem a legkisebb részecske a konzisztenciában

tehát ha van egy adott méretű szemcsém és a közte lévő részt kitöltöm egy még apróbbal akkor csökkentem a szükséges kötőanyag mennyiséget ezzel

a kvarc liszt is csak növeli a polimer töltöttségét

egy másik kérdés viszont felvetődik ilyenkor, hogy a töltő anyagok mennyire hidrofóbizálnak (azt hiszem ez a helyes kifejezése), vagyis mennyire jó nedvesítő képesnek lennie a gyantának ahhoz, hogy még bedolgozható legyen a keverék, és ne egy sűrű "földnedves massza" legyen belőle

hozzáteszem, hogy az első epoxi-kvarc homok keverék ilyen volt, és amikor megkötött jól viselte a próbát

egy hátránya van csak ilyenkor, hogy nem lehet egyszerűen öntéssel bedolgozni, ami nagy hátrány tud lenni, ha alakos a forma illetve a felületen és az egész betonban maradhatnak apró gombostűfejnél mondjuk kisebb gáz zárványok

ma azért a biztonság kedvéért rákérdeztem, hogy a két gyanta amit kaptam egymással keverhető-e ha az 1x8 kiló gyanta nem lenne elég a nedves keverékhez szirup szerű masszához ami szerintem még jól "önthető"

az a jó polibeton aminek minél kisebb a gyanta tartalma, vagyis magas a töltöttsége, persze ez nagyban függ a gyanta tulajdonságaitól is

© VTamás 2010. jan. 08. 16:48 | Válasz | #60
Normál alatt a cementkötésűre gondoltam.
Válasz 'VTamás' üzenetére (#59)

© VTamás 2010. jan. 08. 16:46 | Válasz | #59
Szia!
Mond csak,a polimerbetonnál nem szempont a folyamatos szemszerkezet?
Normál betonoknál a terhelhetőség,kopásállóság szempontjából fontos tényező.
Normál beton fajtáknál,a kötőanyag mennyiségére is befolyással van.
Pontosabban minél kisebb a szemszerkezet,annál nagyobb mennyiségű kötőanyag szükségeltetik.
Nehogy kötözködésnek vedd ezt tőlem! smiley
Viszont lehet,hogy érdemes azért ennek is utána járni.Egy misét megér. smiley
Válasz 'robroy007' üzenetére (#57)

© robroy007 2010. jan. 08. 16:22 | Válasz | #58
most már csak a vasalatokat kellene elkezdeni gyártani

© robroy007 2010. jan. 08. 15:16 | Válasz | #57
ma elindult az utolsó komponens is haza a betonhoz (a kvarc liszt)

és meg lett rendelve a váz formája is

© Kulcsar Zoltan 2010. jan. 06. 14:37 | Válasz | #56
Szia Robi

Mindent bele .

Van egy régi ismerösöm Kömüves Kelemen . Asszony ? Hozzam ?


Vagy még jobb "olasz csizma " vizalatt is megköt.
Válasz 'robroy007' üzenetére (#55)

© robroy007 2010. jan. 06. 13:26 | Válasz | #55
jövő héten fogok velük találkozni , hátha sikerül egy kis extra erősítő anyagot kunyerálni a gépvázba

http://szalbeton.hu/

jelenleg várok a kvarc lisztre Pestről, illetve a zsalu árajánlataira mert minden forint számít

a mechanika továbbra is hiwin

ha meg lesz a zsalu kezdem csinálni az előgyártott felfogató és rögzítő vasalatokat

© robroy007 2010. jan. 03. 19:03 | Válasz | #54
arra gondoltam, hogy fényes lakkal öntés előtt kifényezem a belsejét, így a beépített élletörések is egybe lesznek a felülettel és nem lesznek pici rések a darabok között
aztán formaleválasztó
a tömörítéshez meg majd használom az ütvefúró gépet (az egészet valami rugalmas alapra teszem és azt kalapálom majd a fúróval)
Válasz 'vbodi' üzenetére (#53)

© vbodi 2010. jan. 03. 18:12 | Válasz | #53
A felület olyan sima lesz, mint a sablonod.
Válasz 'robroy007' üzenetére (#52)

© robroy007 2010. jan. 03. 18:07 | Válasz | #52
csak tudnám, hogy fogok olyan szép sima felületet elérni, hogy ne kelljen utómunkálni

© robroy007 2010. jan. 03. 16:11 | Válasz | #51

© robroy007 2010. jan. 03. 16:09 | Válasz | #50
más is csinál ipariba ilyen gépet

© robroy007 2010. jan. 03. 15:46 | Válasz | #49
köszönöm tippet

© vbodi 2010. jan. 03. 15:41 | Válasz | #48

© vbodi 2010. jan. 03. 15:41 | Válasz | #47
Szerintem jó az elképzelésed, én is így csinálnám.
A cnczone.com oldalon van egy epoxy granite gép, onnan sok ötletet meríthetsz.


© robroy007 2010. jan. 03. 15:36 | Válasz | #46
néztem ktalógusban, de amíg nincs szemlyes találka addig nem tudom eldönteni

jó volna mert akkor van másél centi hasznos hosszom
Válasz 'vbodi' üzenetére (#45)

© vbodi 2010. jan. 03. 15:34 | Válasz | #45
Ez egyértelmű,így természetes. Ez a szokványos kordináta.
Válasz 'robroy007' üzenetére (#43)

© vbodi 2010. jan. 03. 15:30 | Válasz | #44
Ilyen esetben peremes kocsit vegyél, azt mindkét irányból fel lehet szerelni.
Válasz 'robroy007' üzenetére (#38)

© robroy007 2010. jan. 03. 11:26 | Válasz | #43
a helyes válaszhoz fel kellett volna tennem a gép koordináta rendszerét is

a felrajzolt 2db zöld sin az X tengely
a hanyatt fekvő kocsik pedig az Y

a Z meg marad a még nem rajzolt
Válasz 'Kulcsar Zoltan' üzenetére (#39)

© robroy007 2010. jan. 03. 11:25 | Válasz | #42
fogató nyomaték = forgató nyomaték

© robroy007 2010. jan. 03. 11:20 | Válasz | #41
szia Zoli

a mozgó asztalnak ez a hátránya, hogy a kocsik távolságával mindenképpen nagyobb asztalra van szükség

a végpontokon is a megmunkálás a kocsi között fog majd történni

csak az asztal és munkadarab saját súlya fog fogató nyomatékot kifejteni a távolabbik kocsira a közelebbik pedig maga a forgáspont lesz
Válasz 'Kulcsar Zoltan' üzenetére (#39)

© Kulcsar Zoltan 2010. jan. 03. 09:04 | Válasz | #40
Még valami .

Ha a sint teszed a vázra akkor kicsivel kell nagyobb asztalt használnod mint a munkaterület , igy viszont tenni kell harmonikát a sinre ( forgács ) .
Válasz 'Kulcsar Zoltan' üzenetére (#39)

© Kulcsar Zoltan 2010. jan. 02. 21:35 | Válasz | #39
Szia Robi

Valami nem stimmel : 1 : az "Y" munkaterületed 550mm ( ha jol olvasom ) és ehez a sinek távolsága csak 250mm , még mehetsz feljebb vagy 80-100mm-t .
2: az "X" munkaterületed 700mm és a csapágyak távolsága 350mm ez azt jelenti hogy az asztal 1050mm kell hogy legyen a sinek miatt . Ha a gép a két végponton dolgozik mit tartja az asztalt ? a két csapágy 350mm-en ?
Válasz 'robroy007' üzenetére (#37)

© robroy007 2010. jan. 02. 20:59 | Válasz | #38
na és most már várom az építő jellegű kritikákat

a Z tartó lemezének és elhelyezésének a kialakítása még várat magára

tud-e valaki olyan megoldásról, hogy a kocsik csak a sin felőli oldalról vannak rögzítve a vázhoz (ilyen kellene nekem az asztalon lévő hanyatt fekvő kocsikhoz)

legrosszabb esetben is egy 10-15-ös közdarabra csavarozom fel

© robroy007 2010. jan. 02. 20:57 | Válasz | #37
ez lesz a fő elrendezése a gépezetnek



x sin távolság: 150mm kocsik távolsága 150mm
y sin távolsága: 250mm kocsik távolsága 350mm

© robroy007 2010. jan. 02. 20:25 | Válasz | #36
ilyen lesz majd a polimerbeton váz



nem mond még sokat de valahol el kell kezdeni

© robroy007 2010. jan. 01. 14:45 | Válasz | #35
ezért is csinálom

munkahelyemen amúgy is mindig tesztelésből és próbagyártásból állok
Válasz 'vbodi' üzenetére (#34)

© vbodi 2010. jan. 01. 13:45 | Válasz | #34
Szerintem mindannyian kíváncsian várjuk a fejleményeket, ez a gép is egy mérföldkő lesz a Fórumunk életében.
Válasz 'robroy007' üzenetére (#33)

© robroy007 2010. jan. 01. 12:28 | Válasz | #33
a befoglaló méretek 600x850x900 mm

a térfogat kb.:0,1 m3

ezért is lehet csak betonkeverőben csinálni mert összesen 15 perc a gyanta fazékideje

az érdekes még az lesz hova kéne berakni fél napra 80°C-on edzeni a kész terméket
Válasz 'elektron' üzenetére (#32)

© elektron 2009. dec. 31. 22:47 | Válasz | #32
Méretileg mekkora lesz az az öntés dolog ?
Válasz 'robroy007' üzenetére (#31)

© robroy007 2009. dec. 31. 22:27 | Válasz | #31
a tömörödés az érdekes lesz már van rá elképzelésem

és más megkeverni egy kicsit pohárban vagy másfél mázsát betonkeverőben
Válasz 'elektron' üzenetére (#30)

© elektron 2009. dec. 31. 22:11 | Válasz | #30
Én csak egész picire gondoltam, hogy ha megköt, látod milyen tömör, vagy törékeny ilyesmi. A keverési arányt tesztelni.
Válasz 'robroy007' üzenetére (#28)

© robroy007 2009. dec. 31. 22:10 | Válasz | #29
megkaptam a darabot

hatalmas két citerát is kiad ha ügyes vagyok

én küldtem neked kulcstartóhoz való rezet mintának (ennyi kallódott itthon)
Válasz 'nádházi' üzenetére (#25)

© robroy007 2009. dec. 31. 22:09 | Válasz | #28
egyből a kész méretet akarom gyártan a vázból
mert csak így lesz megfelelő eredmény

ha fele akkorát csinálok nem kerül sokkal kevesebbe a mechanika alkatrésze
a váz meg annyira kevésbe jön ki, hogy akkor meg minek kínlódjak

és ha egyszer egy kész van nem biztos, hogy nekivágok megint egy nagyobbnak
Válasz 'elektron' üzenetére (#27)

© elektron 2009. dec. 31. 21:56 | Válasz | #27
Mondani akartam, hogy először kicsiben érdemes kipróbálni, hogy viselkedik az anyag. Biztos úgy csinálod te is.
Válasz 'robroy007' üzenetére (#26)

© robroy007 2009. dec. 31. 21:50 | Válasz | #26
és hogy tetszik? jó lesz valamire?
Válasz 'nádházi' üzenetére (#25)

© nádházi 2009. dec. 31. 21:18 | Válasz | #25
meg kaptad?no nem az influenziát!smiley))
Válasz 'robroy007' üzenetére (#24)

© robroy007 2009. dec. 31. 20:54 | Válasz | #24
nem véletlen, hogy gránitból is csinálnak gép vázat
Válasz 'vbodi' üzenetére (#22)

© robroy007 2009. dec. 31. 20:53 | Válasz | #23
majd a gyakorlatban meglátjuk

remélem jó lesz majd

© vbodi 2009. dec. 31. 19:26 | Válasz | #22
Nem fém, de a rezgés csillapító tulajdonsága kiválló.
Válasz 'robroy007' üzenetére (#21)

© robroy007 2009. dec. 31. 19:00 | Válasz | #21
a homok fajsúlya: Sűrűség 2,64 kg/dm3
a kész beton akkor a legjobb ha a gyanta aránya minél kisebb, tehát akár 1% gyantával már működik a dolog

a gyanta kb fele ekkora sűrűségű

az egészbe leginkább a gyanta nedvesítő képessége fog majd számítani amikor a keverék készül majd

csináltam egy próbát amibe epoxi gyantával 15-20% gyanta aránynál már haszna vehetettlennek láttam a keveréket, mert olyan volt mint a szilvás gombócon a prézli nem is akart összetapadni

a kötési folyamata sokszorosa volt a töltetlen gyantáéhoz képet

viszont másnapra hihetetlen de megkötött és bitang kemény lett a kész polibeton

ez Kulcsár Zoli is tanúsíthatja mert hozzá került a kis minta
csak csiszolni lehetett eltörni nem próbáltuk

volt egy másik keverék is amibe SiO2 és korund volt a töltő anyag egy másik próba során, amit féldecis müa pohárba öntöttem (kb 1-1,5 centi vastag 4 centis korong)

na azt amikor satuba fogva félig kalapáccsal megütöttem igaz elpattant de olyan volt mintha rendes kőből készült volna a korong
ennek jóval kisebb volt a súlyarányos töltöttsége maximum 40-50%

keménynek kemény, szilárd is de nem fém ezt tudomásul kell venni, ezért is lesz belső vasalás a belsejében

most gondolkozok rajta, hogy még valami szálerősítést is lehetne bele keverni a betonba

bár a legkisebb kereszt metszet is 15x15 centi a vázban

© vbodi 2009. dec. 31. 15:33 | Válasz | #20
A polimerbetonnak mennyi a fajsúlya?
Válasz 'robroy007' üzenetére (#16)

© Varsányi Péter 2009. dec. 31. 13:52 | Válasz | #19
Robi... Majd ha erre/arra jársz...
A gépedben amivel dolgozol... milyen emelkedésűek az orsók? Esetleg átmérő-re is kíváncsi lennék...

BUÉK
Válasz 'robroy007' üzenetére (#2)

© DeaK Jozsef 2009. dec. 31. 13:50 | Válasz | #18
Neked is ezt kívánom Robi!

Véget ért egy CNC-és év, ezernyi élménnyel.
Kezdődik egy új, CNC-és év, millió reménnyel.
Remény van CNC-és örömre, gazdagabb jövőre.
Sok szerencsét az új CNC-és gépedhez már most jó előre!

© Varsányi Péter 2009. dec. 30. 22:11 | Válasz | #17
Kalkulálj már előre... satu magasságot vagy ha nincs satu rajt egy azonos magasságú "dobogót - vákumasztalt" ... nevezzük aminek akarjuk smiley
Azaz lehetőleg ne dolgozzon a szerszám teljesen letolt Z-vel (azaz "kinyúlással") a "fél életét" smiley
Majd minden gépnek ez a leggyengébb pontja... a Z merevsége...azaz merevség = mozgatott tömeg = dinamika veszteség.
Válasz 'robroy007' üzenetére (#14)

© robroy007 2009. dec. 30. 22:08 | Válasz | #16
nyomó szilárdság 90 N/mm2
hajlító szilárdság 22 N/mm2
rugalmassági modulus 20 000 N/mm2

ez csak kb tájékoztató jellegű egy kész polybetonra

© robroy007 2009. dec. 30. 22:01 | Válasz | #15
a gép hídjának a méretei:

a kapuk közötti táv 550 mm
oszlopok 150x150 mm keresztmetszetűek
a híd maga 250x150 mm
az y kocsik felfekvő terület vagyis a váz alapja 850x600 mm lesz

ha valakinek van kedve azért kiszámíthatná milyen terheléseket bírhat ki egy ilyen szerkezet jelentősebb deformáció nélkül

© robroy007 2009. dec. 30. 21:57 | Válasz | #14
ez igaz

a teljes hosszt szerszám mérésnél akarom csak kihasználni majd
a satu és minden egyéb felfogatás alá támasztás csak csökkenti a hasznos úthosszt a z-nél
Válasz 'Varsányi Péter' üzenetére (#13)

© Varsányi Péter 2009. dec. 30. 21:45 | Válasz | #13
A vákumasztal = "emelhető dobogó az asztalon" = az is egy megoldás amit írtam arra...
Válasz 'robroy007' üzenetére (#12)

© robroy007 2009. dec. 30. 21:42 | Válasz | #12
betonnál nehéz a mozgatás

a mostani gépnél a teljes mozgási úthossz kb.: 200mm de munkában már csak 150 mivel a vákuumasztal 50mm-t elvesz a hasznos területekből

így nekem 200 lesz majd a hasznosítható út remény szerint
Válasz 'Varsányi Péter' üzenetére (#10)

© robroy007 2009. dec. 30. 21:39 | Válasz | #11
A sinek eddig úgy néz ki hogy 25-ös hiwin lesz, csak még nem tudom honnan kellene beszerezni, hogy olcsó is lehessen

a géppel a megmunkálási cél a vas illetve származékai és ötvözetei
főorsó főorsó fordulatban is elég az 5-6000

majd legfeljebb később fejlesztjük gyorsító fejjel

szeretném megoldani a szerszám cserét is de az még várat magára előbb legyen gép

© Varsányi Péter 2009. dec. 30. 21:34 | Válasz | #10
A nagy Z magassággal vigyáz = rezonanciaveszély vagy igen nagy függ. mozgatott tömeg.
Ha tudod oszd ketté (sőt harmaddá) azaz pl. 125mmZ + 125mm emelés lehetőség a hídon...
Persze ha egy munkafolyamatban kell mind a 250mm ... akkor ez a megoldás nem járható. Persze nem akarok beleszólni...
Válasz 'robroy007' üzenetére (#8)

© robroy007 2009. dec. 30. 21:23 | Válasz | #9
a gyártáshoz eddig 120 kiló homok és fajtánként 8 kiló gyanta áll rendelkezésre

öntés előtt szárazon a homokot bepróbálom a zsaluba nem lenne jó menet közben derülne ki, hogy kevés lett a massza

© robroy007 2009. dec. 30. 21:18 | Válasz | #8
ha már a méreteknél tartunk

a céges gép munka területe 500x600x150mm

én ettől pont egy kicsivel akarok nagyobbat 550x700x250 mm

csak azért, hogy ami bentre kell (pl.: most vákuum asztal azt ezen 1 fogásból meg lehet csinálni)

a benti gép asztal terhelhetősége ha jól emlékszem 200 kg (na azt nem fogjuk könnyek nélkül pakolászni a gépben soha sem)
Válasz 'Varsányi Péter' üzenetére (#6)

© robroy007 2009. dec. 30. 21:15 | Válasz | #7
jelenlegi legfőbb problémám, hogy a későbbiekben felkerülő mechanikai elemeket, hogyan is lehet majd rögzíteni a betonhoz, úgy hogy az jó is legyen

fúrás faragás elvileg megoldható de utólagosan fontosra lehetetlennek tartom

ezért ami előre tervezhető azt mindenképpen fel akarom rakni

ilyen lesz az x sin és az y kocsi helye

ezeket lehet előre egy vas lemezre elkészített furatolt sablonra fogom majd szerelni amit bebetonozok a szerkezetbe és rögzítem a belső vb vázhoz meg magához a betonhoz

© Varsányi Péter 2009. dec. 30. 21:13 | Válasz | #6
A mozgó asztal... pl. ennél a gépnél... azaz nem túl nagy munkaterületű gépnél két fontos előnnyel jár:
1. Az X és Y kb. azonos tömegeket mozgat.
2. Könnyebb munkadarab csere... stb.
Válasz 'robroy007' üzenetére (#2)

© robroy007 2009. dec. 30. 21:10 | Válasz | #5
így marad a kísérletezés

az alkotók kvarchomok, kvarc liszt (ha lesz kedve a sofőrnek érte menni)és maga a gyanta meg némi színező anyag

a zsalu sima mezei bútorlapból fog készülni

a vázba valamilyen előre elkészített vasalat is fog majd kerülni igazából biztonsági megfontolásból meg fő az optimizmus

itt akarom megjegyezni, hogy semmi kedvem sincs bonyolult képleteket alkalmazva statikai és dinamikai számításokat végezni arról, hogy mekkora csavaró hajlító nyomaték fog ébredni akkor, ha egy fogpiszkálót keresztbe akarok marni a géppel

© tomktom 2009. dec. 30. 21:06 | Válasz | #4
Én is gondoltam rá a gépemnél, de úgy döntöttem, megvárom, amíg más valaki kitapossa ezt az utat. Sok sikert hozzá, nem lesz egyszerű.
Válasz 'robroy007' üzenetére (#3)

© robroy007 2009. dec. 30. 21:04 | Válasz | #3
sokat gondolkoztam miből is legyen a váz

és arra jutottam, hogy fémből sok megmunkálást tartalmaz amihez gép kell, és ezidáig még csak eszterga van otthon
a cégnél meg idő nincs rá, hogy megcsináljam a dolgaimat pedig lehetne bármikor bármit

így a vázra maradt a sokszor emlegetett polimerbeton megoldás

jelenleg van két féle műgyantám a kivitelezéshez (azért kettő mert az Alvin-Plast-nál se tudták eldönteni melyik lenne a jobb hozzá)

© robroy007 2009. dec. 30. 20:59 | Válasz | #2
az alap modell:





http://cnctar.hunbay.com/robroy007/foorsocsere/DSCF6465.JPG

persze lehetne bármilyen más gép is de ezt a konstrukciót mád másfél éve ismerem és megszoktam

sokáig nem akartam mozgó asztalos gépet csinálni, de a híd párhuzamos mozgatásának a többlet problémái miatt mégiscsak ennél maradtam
(dupla motor és orsó, vagy nagy motor és szintén dupla orsó, meg hogy lesz az egyáltalán valaha párhuzamos)
© sanyaa
2016.nov.17 09:52 | #1
© robroy007 2009. dec. 30. 20:55 | Válasz | #1
Eldöntöttem a jövő év nekem is a gép építésről fog szólni